.jpg)
.jpg)
A brit kormány 2012. júniusában jelentette be az Európai Bizottság számára az állami támogatási szabályok alapján a Hinkley Point C nukleáris erőművel kapcsolatos új beruházást előzetes engedélyezésre, amely azonban másfél évvel később hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot hozott, azaz részletes eljárás lefolytatása mellett döntött 2013. decemberében. A Bizottság engedélyező határozatának meghozatala egy-két évet is igénybe vehet és előzetes várokozások szerint csak a finanszírozási tervek gyökeres megváltoztatása után kaphat zöld utat. Ez a blogbejegyzés az eljárást megindító bizottsági aggályokat foglalja össze a teljesség igénye nélkül.
A francia EDF egy atomerőművet tervez építeni tervez építeni Nagy- Britannia délnyugati részén 16 milliárd angol fontos beruházás mellett. A Bizottság a brit kormány által notifikált beruházási szerződést, a rögzített árú áramvásárlási szerződést, a projekthitelezés garanciáit és a politikai garanciákat összességükben értékelte.
Az állam által garantált ár a jelenlegi piaci ár kétszeresének megfelelő összegben van meghatározva 35 évre, ezen kívül az állam az EDF-nek minden, az erőműépítéshez a piacról felvett hiteléhez garanciát nyújt.
A Bizottság a piacgazdasági befektető elve alapján jutott arra a következtetésre, hogy piaci feltételek mellett az állam nem vállalna azonos kockázatot és nem adna azonos támogatást a beruházást megvalósító cég számára. Fennáll annak a kockázata, hogy az állam jelentősen túlkompenzálja a beruházó EDF-et a támogatással, ezért a támogatás nem minősül arányosnak. Az EDF-nek nyújtott állami támogatás (a piaci ár felett) 5 milliárdtól akár 17,6 milliárd fontig is terjedhet.
A Bizottság határozata szerint az állami támogatás szükségtelen és a projekt túl költséges, a jelenlegi áramárakon számolva áremelkedést eredményez. A beruházást biztosító kormánygaranciáért cserébe EDF a brit kormány álláspontja szerint piaci árat ellenértéket fizetne, amelyről azonban a Bizottságnak nem álltak rendelkezésre adatai a garanciáról.
A beruházás eredményeképpen keletkező profit az EDF-nél az előzetesen számítottakhoz képest jelentősen nagyobb lehet, attól is függően, hogy hogyan alakul az áram nagykereskedelmi ára. Ennek következtében jelentős tőketranszfer valósulhat meg a fogyasztóktól a beruházó EDF irányába.
A túlkompenzáció elkerülésére nincsen korrekciós mechanizmus a szerződésekben. A tendereztetés hiánya felveti a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelv 8. cikkének megsértését. A Bizottság az eljárás folyamán a brit hatóságoktól további felvilágosítást fog kérni erre vonatkozóan.
A Bizottság elutasította a kormány arra való hivatkozását, hogy a támogatásra az ellátás biztonságának növelése miatt van szüksége, ugyanis az új atomerőmű 2023 előtt nem fog működni.
A brüsszeli testület azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a szénhidrogén-mentes energia szektor létrehozásának nem ez az egyedüli módja, az atomenergia kiszoríthatja a más technológiával előállított áramot, például a megújuló energiát is.
Az EU Bizottság szerint súlyos versenytorzítás jöhet létre, mivel a kormány az EDF kockázatát jelentősen csökkenti. A beruházás alapjait megkérdőjelező Bizottság végső kérdése az, hogy milyen piaci hiba kiküszöböléséhez szükséges egyáltalán az állami támogatás, figyelembe véve azt is, hogy az Egyesült Királyságban két erőmű is állami támogatás nélkül épült fel. A brit kormány pedig adós maradt azzal a válasszal, hogy miért más a korábbi, támogatás nélkül épült beruházásokhoz képest a Hinkley Point-nál megvalósuló beruházás?
Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala
Az írás a szerzők véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.