Részlet a szerkesztők bevezetőjéből:
„A jogtudomány módszertani kérdései iránt fokozódó érdeklődés nyilvánul meg Magyarországon. Ennek egyik nyilvánvaló jele a Jakab András és Menyhárd Attila által szerkesztett „A jog tudománya” című kötet megjelenése volt 2015-ben. Ez a fontos, izgalmas és átfogó vállalkozás segített fókuszálni a rivális álláspontokat, és alapot teremtett a későbbi vitákhoz. Jelen kötet egy, a Jogtudományi Intézetben 2015 júniusában tartott konferencia anyagán alapul, amely a jogtudomány helyéről, szerepéről és hasznáról kérdezte a résztvevőket. Nagy örömünkre az esemény iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. Rögtön világos volt, hogy a konferencia anyaga egy izgalmas kötet alapját képezheti. Egy olyan kötet alapját, amely nem arra törekszik, hogy átfogó képet adjon a magyar jogtudomány fejlődéséről és állapotáról, hanem amely inkább kiemel vitatott kérdéseket és reprezentál izgalmas egyedi kutatási eredményeket. Mozgásban tartja és fontos vonatkozásokban továbblendíti azokat a vitákat, amelyeket „A jog tudománya” is reprezentál. Szerkesztőként hamar eldöntöttük, hogy nem olyan könyvet szeretnénk, amely pusztán közli a konferencián elhangzott előadások szövegét. A célunk nem egy akadémiai esemény dokumentálása volt, hanem egy igényes kötet életre segítése, amely képes fontos kérdéseket magas színvonalon feldolgozni. Igyekeztünk kiemelni a konferencia anyagából azokat az előadásokat, amelyek egy jogtudományi módszertani kötet céljaira különösen alkalmasak voltak. Sőt, a mű olyan fejezetet is tartalmaz – Elek Balázstól –, amely nem konferencia-előadás alapján született. Az előadások szövegét puszta kiindulópontnak tekintettük. A fejezetek kidolgozásában igyekeztünk együtt dolgozni és gondolkozni a szerzőkkel. Részben arra törekedtünk, hogy reprezentáljuk azokat a vitapozíciókat, amelyek a jogtudomány helye, szerepe és haszna kérdéseiben kirajzolódnak. Részben pedig arra ösztönöztük szerzőinket, hogy gondolják tovább az álláspontjukat – ahol csak lehet, egymás álláspontjára is reagálva. Egy teljes évet szántunk arra, hogy a szerzők és a szerkesztők közötti kommunikációból a kötetünk formát öltsön.”
A teljes kötet letölthető anyaga
A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE (az egyes tanulmányok innen külön-külön is letölthetők):
Bódig Mátyás – Ződi Zsolt: Bevezetés
Elméleti kérdések
Szabó Miklós: A jogdogmatika jogformáló szerepéről
Pokol Béla: A jogtudomány társadalomtudományosodása (és perspektivikus létrejötte)
Varga Csaba: A jogtudomány természete
Bódig Mátyás: A jogtudomány módszertani karaktere és a dogmatikai tudomány eszméje
Jogágak és jogtudomány
Sólyom Péter: A közjogtudomány interpretív felfogásához
Balázs István: A jogtudomány helye, szerepe, haszna a közigazgatási jogtudomány szemszögéből
Elek Balázs: A jogirodalom által közvetített jogtudomány és a büntető ítélkezés
Tudománytörténeti és jogtörténeti reflexiók
Schweitzer Gábor: Egy magyar tudós lelki alkata: Molnár Kálmán és a közjogi provizórium dilemmái
Bató Szilvia: Tudomány – oktatás – praxis: a bűnösség megítélése a kodifikálatlan büntetőjog korában
Jogtudomány és joggyakorlat
Tóth J. Zoltán: A dogmatikai és a jogirodalmi értelmezés a magyar felsőbírósági gyakorlatban
Ződi Zsolt: Jogirodalomra történő hivatkozás a bíróságok ítéleteiben; a jogtudomány és a „népi dogmatika”