A TK Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) kutatási program keretében 2021 nyarán – hagyományteremtő jelleggel – meghirdette első, egyetemi hallgatóknak szóló, tudományos pályázatát, amelynek lezárását követően 2021. december 14-én került sor a díjátadóra. A beérkezett pályamunkákat a Jogtudományi Intézet kutatóiból álló bírálóbizottság bírálta el (Ambrus István, Kecskés Gábor, Rácz Lilla és Varju Márton). A díjátadót Mezei Kitti a MILAB jogi projekt vezető kutatója nyitotta meg és moderálta. A legkiválóbb pályamunkákért járó díjakat a köszöntőt követően Gárdos-Orosz Fruzsina, intézetünk igazgatója adta át. A díjátadót követően a helyezettek 15 perces előadás keretében ismertették pályamunkáikat, majd az esemény kötetlen beszélgetés formájában folytatódott a Jogtudományi Intézet épületében.
A pályázaton a III. helyezést Móczár Dóra (Szegedi Tudományegyetem) érte el „Mesterséges intelligencia és a büntetőjogi felelősségi kérdések, különös tekintettel az önvezető autókra” című művével. A pályamunkájában a mesterséges intelligencia büntetőjogi felelősségét vizsgálta az önvezető autókra különös tekintettel. A vizsgálódás fő irányvonala elsősorban annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy egy mesterséges intelligencia képes-e bűncselekményt elkövetni, valamint milyen felelősségre vonási lehetőségek léteznek. Végkövetkeztetése szerint a jogtudomány jelenlegi állása szerint a mesterséges intelligenciának, tehát az önvezető járműveknek sem állapítható meg az önálló büntetőjogi felelőssége. Sem a bűncselekmény fogalmi elemei nem teljesülnek, sem pedig a tettességhez szükséges ismérvek. Az önvezető autót, tehát jelen dogmatikai környezet szerint és tudományos források szerint sem lehet önállóan felelősségre vonni.
A II. díjat Erős Orsolya (Széchenyi István Egyetem) nyerte el a mesterséges intelligencia kártérítési felelősségét elemző tanulmányával. A pályamű sorba veszi azokat tényezőket, amelyek a mesterséges intelligenciát alkalmazó termékek jogrendszerekbe illeszthetősége körüli vitákért felelnek. Ezt követően áttér azokra a nehézségekre, amelyek a konkrét, mesterséges intelligencia-specifikus jogalkotói válaszok megjelenéséig (vagy jogalkalmazói gyakorlat kialakulásáig) valószínűleg felmerülhetnek kártérítési jogi esetek kapcsán. A dolgozat fő hipotézise abban áll, hogy jelenleg hatályos magánjogi felelősségi rendszerünk alkalmas a mesterséges intelligencia gyártók és felhasználók felmerülő kárfelelősségi igényeinek méltányos kielégítésére.
Az első helyezés megosztottan Lugosi Vilmos (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) „Mire jó ma egy önvezető autó?” című tanulmányáért és Agócs Petra Márta (Szegedi Tudományegyetem) „Az önvezető autók által felvetett problémákra, különösképp a villamos-dilemmára adható lehetséges válaszok a magyar büntetőjog alapján” pályamunkájáért került odaítélésre.
Agócs Petra Márta tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg kell sérülnie az adott szituációban, mely teoretikus problémát legjobban a villamos-dilemma (trolley problem) szemléltet. Két fiktív jogeset segítségével keresek választ az elméleti kérdésre, a bűncselekmény fogalmi elemei mentén, lehetséges jogellenességet és bűnösséget kizáró okokat vizsgálva.
Lugosi Vilmos dolgozatában arra a következtetése jut, hogy ami a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek jogalanyiságának kérdésében nem új személyiség kategóriák létrehozásával lehet orvosolni a mostani egyensúlyhiányos helyzetet. Ezzel szemben a jogalkotó számára megfontolandó lenne a kockázat jelentős részét levenni a tulajdonos válláról, ugyanis jelenleg az objektív helytálláshoz konvergál a jármű üzembentartójának felelőssége. A büntetőjog a jelenlegi dogmatika szerint gyakorlatilag ignorálja az önvezető autók jelenséget és úgy tekinti, mintha az ember vezetné a járművet. Leszögezi, hogy az önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket csupán hipotetikus esetben vizsgálja, azzal a feltevéssel, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja.
A díjazott pályaművek a Jogtudományi Intézet által szerkesztett MTA Law Working Paper AI and Law Series műhelytanulmányai között lesznek olvashatok: https://jog.tk.hu/mtalwp
A nyertes pályázóknak ezúton is gratulálunk színvonalas munkájukért!
A hallgatói tudományos pályázat a 138965. számú NKFIH pályázat és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében valósult meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával.