Nyitóoldal A Magyar Tudományos Akadémia helyzete és reformlehetőségei

A Magyar Tudományos Akadémia helyzete és reformlehetőségei

Részletek a szerkesztői előszóból:

„A kötet az MTA TK kutatóinak részvételével 2014-ben megalakult, National Academies of Sciences and Research Organisations néven működő kutatócsoport munkájából született. A kutatócsoport létrejöttét az az igény motiválta, hogy az akadémiai kutatás intézményi környezetét, amely fontos szerepet játszik egy ország tudományos teljesítményében, tudományos módszerekkel vizsgáljuk. A kétnyelvű kötet a Magyar Tudományos Akadémia szabályozási környezetét vizsgálja közép-kelet-európai kitekintéssel.

A kutatás bevallott célja, hogy végső soron a hazai és európai gyakorlat hasznosítsa az eredményeket. Célunk, hogy a kutatócsoportunk keretében zajló kutatások a szélesebb nyilvánosság, különösen az érintettek és döntéshozók számára is elérhetővé és hasznosíthatóvá váljanak. Ugyancsak szeretnénk hozzájárulni az MTA megújulásához, és bízunk benne, hogy az intézményi reformokról szóló belső diskurzust újabb érvekkel gazdagíthatjuk.

A kötet műfaját tekintve vitaindító – közös gondolkodásra hívó munka az MTA jövőjének biztosítása, presztízsének és intézményi helyzetének tartós megőrzése érdekében. Ehhez a sikerekről nem megfeledkezve, őszintén fel kell tárni a szervezeti és működési kihívásokat és nehézségeket. Azt kérjük az olvasótól, hogy ennek szellemében, a nyíltság és a konstruktivitás jegyében olvassa a kötet tanulmányait, és még a kritikusabb részeknél se feledje el, hogy a kötet magyar anyagai az MTA hagyományait ápoló, hírnevét legjobb tudásuk szerint öregbítő és a köztestület iránt maradéktalanul elkötelezett kutatók tollából származnak.”

A kötetben megjelent írások a szerzők véleményét tartalmazzák, és nem értelmezhetők az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Ajánlások a kötethez:

„A Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről és kilátásairól e kötet világos kérdéseket és markáns vitapozíciókat fogalmaz meg. A szakavatott szerzőgárda tisztában van azzal, hogy az MTA a tudomány autonómiájának a legfőbb hazai letéteményese, és e szerepében most okkal-joggal erősíteni kell. Hogy megfelelően méri-e fel az intézmény rendeltetésszerű feladatainak súlyát és alkotóelemei szervezeti illeszkedésének problémáit, azt a kiérdemelt, remélhető és várható széles körű megvitatás segít majd tisztázni.”
                                                               Hunyady György, pszichológus, az MTA rendes tagja

„A tudomány helye a modern társadalomban, elismertsége és támogatottsága a megújulóképesség egyik elhanyagolt kulcskérdése Magyarországon is. A kötet tanulmányai érdekes regionális összevetéseket is bemutatva ennek egy nálunk közel kétszáz éve központi szereplőjét, a Tudományos Akadémiát elemzik, elsősorban intézményi és jogi kereteiben. A könyv pars pro toto jellege miatt sok érintett szereplőt fog vitára ingerelni a tudomány egészében, főként az egyetemeken.”
                                                               Pléh Csaba, pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja

„Mint minden napjainkban, a Magyar Tudományos Akadémia is jelentős változások idejét éli. Ezeknek a folyamatoknak hasznos motorja lehet minden önelemzés, amely figyelembe veszi azt is, hogy mi történik a közvetlen környezetünkben. Ez a könyv az MTA jelenét jogi, szcientometriai és közgazdasági szempontok alapján elemzi, bemutatva más közép-kelet-európai tudományos akadémiákat, számos érdekes reformjavaslatot is téve.”
                                                               Tusnády Gábor, matematikus, az MTA rendes tagja

A teljes kötet letölthető anyaga

A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE (az egyes tanulmányok innen külön-külön is letölthetők):

I. A Magyar Tudományos Akadémia helyzete. Számvetés és lehetőségek

II. Nemzetközi kitekintés

Függelék