A kutatás „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” című NKFIH projekt folytatása, annak tovább gondolása. A modern technológiai fejlődés a jogrendszert folyamatosan kihívások elé állítja, ezért a kutatás azt vizsgálja, hogy a technikai változásokra mennyiben képes a jog reagálni. Egyrészt a jogi szabályozás hiánya alááshatja a jogbiztonságot, másrészt a túlszabályozás gátolhatja az innovációt A kutatás célja, hogy feltérképezze a nemzetközi, uniós és hazai jogi szabályozást, valamint a releváns bírósági döntéseket a mesterséges intelligencia (MI) területén. A vizsgálat különböző jogterületeket érint, például lefedi az emberi jogokkal, illetve az adatvédelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket, a polgári jogi és a büntetőjogi, valamint az EU és a nemzetközi jogi szabályozás egyes részeit. A kutatás keretében az alábbi kérdések várnak megválaszolásra: Mit szabályoznak ezek a jogterületek? Mindez biztosítja-e a megfelelő védelmet? Vannak-e joghézagok a jogi szabályozási környezetben? A modern technológiáknak meg kell felelniük az emberi jogi mércéknek, átláthatóságuk és ellenőrizhetőségük számos olyan kérdést vet fel, amelyre mind a jogalkotásnak, mind a joggyakorlatnak választ kell adnia. A kutatás célja, hogy jog-összehasonlító módszerekkel feltérképezze a lehetséges irányokat, lehetőségeket és kockázatokat, beazonosítsa az MI-vel kapcsolatos jó gyakorlatokat az egyes jogterületeken belül, illetve hatékony és konkrét jogi ajánlásokat fogalmazzon meg a jogalkotó számára.

A kutatás alapkérdése, hogy a jog mennyiben képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel, különös tekintettel az MI kapcsán felmerülő kockázatokra és lehetőségekre. Ehhez szorosan kapcsolódva a másik kérdés, hogy a jelenlegi szabályozás, az egyes jogterületeken már létező dogmatikai rendszer alkalmas-e a változások kezelésére, vagy ezek módosítása szükséges, esetleg merően új szabályozást igényel. A kutatás alapállítása, hogy szükség van az adekvát jogi reagálásra, és ez az egyes jogterületek kölcsönhatásával valósulhat meg. Melyek az MI kapcsán jelenleg és a jövőben felmerülő kihívások a jog számára? Hogyan változtatják meg ezek a jogrendszert? Milyen hatással van az MI az egyes jogterületek dogmatikai rendszerére? Mivel a kutatás alapját képező témakör rendkívül széles, ezért a teljesség igényével nem vizsgálható, ugyanakkor a cél az egyes kiemelt témák jogi vonatkozásainak részletes vizsgálata.

Jelenleg kevés hazai kutatás foglalkozik az MI jogi kihívásaival, ezért a témát érintő tudományos vizsgálat hiánypótlónak tekinthető és elengedhetetlen az MI hazai szabályozásának előmozdítása érdekében. A kutatás erőssége, hogy olyan aktuális kérdésekkel foglalkozik, amelyek nemzetközi viszonylatban egyaránt újdonságnak számítanak, ilyen például az emberi jogi és kockázat-alapú megközelítések alkalmazása, adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatok, illetve felelősségi kérdések és a „regulatory by design” elv az MI kapcsán. A résztvevő kutatók jártasak a saját kutatási területükön és rendelkeznek ezen interdiszciplináris kutatás lefolytatásához szükséges ismeretekkel. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a jogrendszer, a jogalkotás, a jogalkalmazás, a jogértelmezés és az erre épülő intézményi gyakorlatok fejlesztéséhez, valamint a gyakorlati szakemberek és a felsőoktatási hallgatók (tovább)képzéséhez.

Mint minden új technológia, az MI használata is egyaránt rejt magában lehetőségeket és kockázatokat. Az MI napjaink egyik legnagyobb kihívását jelenti. Meg fogja változtatni életünket azáltal, hogy többek között javítja az egészségügyi ellátást, a közlekedést, hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és számos egyéb módon is hatással lesz ránk. Ugyanakkor az MI számos olyan potenciális kockázattal is jár, mint az átláthatatlan döntéshozatal, a nemi és más alapú megkülönböztetés, a magánéletünkbe való betolakodás vagy a bűncselekmények céljából történő felhasználás. A szabályozási keretnek arra kell összpontosítania, hogy miként lehet minimalizálni az esetleges kockázatokat, ugyanakkor hogyan lehet maximalizálni az MI társadalmi előnyeit. Az MI használatához kapcsolódó fő kockázatok az alapvető jogok védelmét szolgáló szabályok alkalmazását, valamint a biztonsággal és a felelősséggel kapcsolatos kérdéseket érintik. Az MI alkalmazása hatással lehet a jogállamiságra, a demokráciára és az alapvető jogok megsértéséhez vezethet (mint például a szabad véleménynyilvánítás joga, a megkülönböztetés tilalma, a személyes adatok és a magánélet védelme, a hatékony bírósági jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog vagy a fogyasztóvédelem). Különösen fontos vizsgálni a jogszabályoknak való megfelelést az igazságszolgáltatással és a bűnüldözéssel kapcsolatos MI-alkalmazások esetében. A kutatás célja, hogy támogassa Magyarország MI Stratégiáját, illetve erősítse a lakosság bizalmát az MI-rendszerek használata iránt.

Résztvevő kutatók:

Mezei Kitti, Weinerné Friedery Réka, Chronowski Nóra, Kecskés Gábor, Kálmán Kinga, Rácz Lilla, Papp Mónika, Hoffmann Tamás, Polyák Gábor, Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr, Ambrus István, Pap András László, Czebe András, Győry Csaba, Kovács Szitkay Eszter