Az állami vállalatok a kapitalista gazdasági rendszerek, illetve az attól eltérő gazdasági berendezkedések meghatározó szereplői voltak és maradtak hullámzó történelmük során (Toninelli 2011). Különösen a közszolgáltatási ágazatokban, illetve a gazdasági verseny előtt nem, vagy csak kockázatokkal megnyitható szektorokban bírtak, illetve bírnak még mindig jelentőséggel (Sorrentino 2020). Fennállásuk és működésük elvileg lehetővé teszi a piaci-gazdasági megfontolásoktól eltérő, azokat esetlegesen kiegészíteni vagy korrigálni képes, közérdekű és/vagy közösségi szempontok érvényesülését az adott ágazatok működését (Florio 2013). A kortárs elemzések a piaci-gazdasági folyamatok demokratizálhatóságának egyik fontos eszközét látják bennük, különösen azokban az ágazatokban, amelyek az egyes társadalmak, illetve az emberiség egészének jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak (Bird 2020; Cardinale 2020).

Az állami beavatkozások, és így az állami vállalatok is, azonban alapvetően függenek attól a legitimációtól, amelyet állampolgáraiktól, illetve fogyasztóiktól szerezhetnek be (Lampropoulou 2020). Ezek szempontjából ugyanis érzékeny kérdésként jelentkezik, hogy az állami vállalatok képesek-e jelenlegi és jövőbeli fogyasztóik gazdasági és nem gazdásági (pl. fenntarthatósági) érdekeinek tényleges előmozdítására, valamint emberi és állampolgári jogaik védelmére az átalakuló globális gazdasági és társadalmi környezetben. Legitimációjuk tényleges megszerzésének egyik lehetséges módja, hogy lehetővé teszik működésük a fogyasztók által történő (ún. downward) elszámoltathatóságát (Greiling and Schaefer 2020). A fogyasztók aktív és felelős részvétele pedig kulcsa lehet egy újszerű, felelős és fenntartható működésnek a gazdaságban, különösen olyan piacokon, amelyek működése az társadalom igényei, illetve jövője szempontjából közérdekű. Az ilyen fogyasztók ún. piaci vagy fogyasztói polgárként vesznek részt a gazdasági életben, akik maguk is látják, hogy fogyasztói közreműködés nélkül a fenntartható fogyasztás és gazdaság modellje nem valósulhat meg.

A tervezett kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy az állami vállalatok működésével, valamint azok közvetlen és közvetett fogyasztói kontrolljával milyen modell(ek) keretében lehet biztosítani a gazdasági új, kiemelt társadalmi jelentőségű ágazatainak olyan demokratikus működését, amelyben a piaci-gazdasági szempontok mellett, illetve azokat kompenzálva az adott társadalomban megjelenő közérdekű és/vagy közösségi szempontok is érvényesülnek, miközben a fogyasztók új felelős szerepkörét is figyelembe vesszük. A kutatás tehát azt vizsgálja, hogy a top-down és a bottom-up beavatkozások mely kombinációjának szabályozásával lehet elérni, hogy a jövő most még kialakulóban lévő, meghatározó gazdasági ágazatai választ adjanak a releváns társadalmi, környezeti és morális igényekre és várakozásokra. A kutatás két gazdasági ágazatban – a digitális gazdaságban és a körkörös gazdaságban – vizsgálja majd, hogy mely létező vagy a jövőben bevezethető modellek és gyakorlatok garantálhatják, hogy az ágazatok, illetve azok egyes kritikus területeinek működése hatékony demokratikus, a társadalom érdekeit érvényesíteni képes ellenőrzés és befolyás alá kerüljön.

A tervezett 24 kutatási hónap a következő felbontásban valósulna meg:

• 1-3 hónap: a state of the art állásának pontosítása különös tekintettel a nemzetgazdaságok folyamatban lévő átállására a körkörös, illetve a digitális gazdaságra (ezzel párhuzamosan a H2020 pályázat előkészítése)
• 4-6 hónap: állami vállalati körkép Európában és a világban (Milestone 1: reflektív jelentés a csoport kutatóitól az elvégzett munkáról és annak eredményeiről, a kutatómunkát befolyásoló problémákról és hiányosságokról (6. hónap vége));
• 7-18 hónap: fogyasztói részvételi, befolyásolási és elszámoltathatósági, illetve a fogyasztók által irányított vállalati felelősségi modellek Európában és a világban (Milestone 2: reflektív jelentés a csoport kutatóitól az elvégzett munkáról és annak eredményeiről, a kutatómunkát befolyásoló problémákról és hiányosságokról (18. hónap vége));
• 19-24 hónap: új gazdasági ágazatok demokratikus működésének modelljei: összehasonlító elemzés (Milestone 3: reflektív jelentés a csoport kutatóitól az elvégzett munkáról és annak eredményeiről, a kutatómunkát befolyásoló problémákról és hiányosságokról (24. hónap vége));
• részben online, részben személyes záróworkshop (a 24. hónapban).

Projektben résztvevő kutatók: Varju Márton (vezető kutató), Cseres Katalin

Irodalomjegyzék (kutatási előzmények):

Varju, M. (2020). Member State Interests and European Union Law. Abingdon: Routledge.

Varju, M., Papp, M. (2021). Varieties of Member State capitalisms and the European economic constitution. in A. Skordas et al. (eds). Economic Constitutionalism in a Turbulent World. Elgar.

Varju, M. Papp. M. (2020). Member State Capitalism(s) and EU Law: Protecting Local Varieties in the Single Market. in Cs.I. Nagy (ed). World Trade and Local Public Interest. Springer.

Cseres, K. J. (2021). Consumer social responsibility in Dutch law: a case study on the role of consumers in energy transition, Erasmus Law Review, forthcoming.

Cseres, K. J., Reyna, A. (2021). EU State aid law and consumer protection: an unsettled relationship in times of crisis, Journal of European Competition Law & Practice. forthcoming

Cseres, K. J. (2018). The active energy consumer in EU law. European Journal of Risk Regulation, 9(1).

Cseres, K. J. (2017). Universal Service and Consumer Protection: a paradigm shift in EU law. European Competition and Regulatory Law Review 4.