A polgári perek elhúzódása különböző okokra vezethető vissza, amelyek közül azonban különös figyelmet érdemel a felek és képviselőik által alkalmazott perelhúzó taktikák alkalmazásából eredő elhúzódás, amely képes az egyébként kielégítő átlag-pertartamot produkáló országokban is jelentős késedelmet eredményezni az egyedi ügyekben, a perelhúzás szempontjából sérülékenyebb jogrendszerekben pedig a bírósági eljárások átlag-időtartamát is jelentősen megnövelni.
A kutatás központi témája a felek perelhúzó magatartásával szemben alkalmazott megoldások vizsgálata. Ennek keretében egyrészről arra keressük a választ, hogy a felek és ügyvédeik milyen megoldásokat alkalmaznak leggyakrabban a perek elhúzására és mi eredményezi azt, hogy bizonyos jogrendszerek sérülékenyebbek, míg mások jobban ellen tudnak állni a perelhúzásnak. Másrészről azt kívánjuk megvizsgálni, hogy milyen érdekek húzódnak meg a perelhúzás esetében és az egyes jogrendszerek milyen megoldásokkal tudják befolyásolni a felek és ügyvédeik magatartását. Képes-e a legtöbb jogrendszerben alkalmazott pénzbírság megelőzni a perelhúzást és van-e összefüggés az ügyvédi díjszámítás és a perek tartama között?
A kutatásban külföldi eljárásjogászok által készített nemzeti jelentések segítségével kerül sor az összehasonlító vizsgálatra, amelynek eredményei nemzetközi konferencián kerülnek bemutatásra.
A kutatás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatásával 2013-2014 között valósul meg.
Kutatásban résztvevő kutatók: Bencze Mátyás (MTA TK JTI), Czoboly Gergely (MTA TK JTI), Gajduschek György (MTA TK JTI), Osztovits András (MTA TK JTI), Szalai Ákos (MTA TK JTI)