A könyvek a kiberbűnözés, digitalizáció, compliance és a büntetőjog témaköreit érintik.
Mezei Kitti: A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban (L’Harmattan – TK JTI, 2020)
A kiberbűnözés olyan dinamikusan változó terület, amely mind a büntetőjogi szabályozást, mind a jogalkalmazást kihívások elé állítja. A könyv az informatikai bűncselekmények mindannyiunkat érintő aktuális kérdéseivel foglalkozik, mint például a hacker- vagy DDoS-támadások, a számítógépes vírusok, az adathalászat. Az online tér vonzó környezetté vált az elkövetők számára: egyaránt színtere lett a hagyományos és az új típusú bűncselekményeknek. A titkosítást és anonimitást biztosító technológiák használata alkalmas a személyazonosság hatékony elrejtésére. A gyanútlan felhasználók sokszor nincsenek tisztában az online jelenléttel járó veszélyekkel, ezért könnyedén válnak csalások, zsarolások és bankkártya-visszaélések áldozataivá. Napjainkra a kiberbűnözés profitorientált, szolgáltatásalapú üzleti modellé nőtte ki magát, amelynek motorját a darknet fórumok képezik. Az olvasó betekintést kap a kriptovalutákkal és az okoseszközökkel elkövethető bűncselekmények körébe. A fenti kérdések vizsgálata során a büntető anyagi és eljárásjogi szabályozás is megvilágításra kerül.
A kötet megrendelhető a nagyobb könyvesboltok honlapjáról, valamint a kiadótól.
Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog (Wolters Kluwer, 2021)
Ambrus István Digitalizáció és büntetőjog című kötetében a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja. A büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás.
Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.
A kötet megrendelhető a kiadó honlapjáról.
Ambrus István – Mezei Kitti – Molnár Erzsébet: Magyarázat a compliance jogszabályairól – I. Általános és büntetőjogi compliance (Wolters Kluwer, 2021)
A compliance jogszabályi környezetének teljességre törekvő, magyarázatszerű feldolgozására számos nemzetközi – így elsősorban angolszász és német – példa akad, hazánkban erre ugyanakkor elsőként vállalkozik jelen könyvsorozat. Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak) valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (például adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. A megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés újabban már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az úgynevezett compliance-kultúra.
Jelen, háromkötetes sorozat első része átfogóan foglalkozik a compliance kialakulásának és fejlődésének kérdéseivel, a kapcsolódó egyesült államokbeli, angol, illetve német gyakorlat és szakirodalom tükrében. A büntetőjog vonatkozó alapelvei kapcsán részletesen kitér a törvényesség és a kétszeres értékelés tilalma princípiumaira. Ezt követően részletesen elemzi azokat a büntetőjog általános részi problémákat, amelyek a compliance szempontjából jelentőséghez juthatnak. A különös rész körében bemutatja az olyan, compliance-érzékeny bűncselekményeket, mint amilyen például a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a költségvetési csalás, a csődbűncselekmény, bennfentes kereskedelem, információs rendszer elleni bűncselekmények, és így tovább. Foglalkozik továbbá a jogi személy büntetőjogi felelősségével, a kapcsolódó szabálysértési jogi szabályozással, valamint a 2020-2021. évi pandémia miatt életbe léptetett veszélyhelyzeti rendelkezésekkel.