Member State interests and European Union law címmel jelent meg Varju Márton, a Lendület-HPOPs Kutatócsoport vezetőjének új monográfiája a Routledge Kiadónál. A kötet a 2014 óta a Lendület-HPOPs Kutatócsoport keretében zajló elméleti kutatások jelentősebb eredményeit tárja fel és foglalja össze.

A kötet az EU tagállamok az Unión belül felvállalt kötelezettségeire vonatkozó jog elméletének és gyakorlatának újraértelmezésére és újrakeretezésére vállalkozik, méghozzá a tagállamok által az Unióban képviselt és érvényesíteni kívánt érdekek a jogtudományi kutatások számára némileg idegen fogalmi eszközének segítségével. Elemzésének kiindulási pontja, hogy a tagállamok érdekei azok uniós kötelezettségeinek alapvető politikai forrásaként és ezzel párhuzamosan a tagállami kötelezettségek lényeges korlátjaiként is szolgálnak. A tagállamok érdekei határozzák meg, hogy az uniós jog különböző forrásaiban milyen tagállami kötelezettségek jelennek meg, illetve hogy azok érvényesítése és kikényszerítése milyen módon valósulthat meg. A kötet ezt alapul véve értelmezi és elemzi a tagállamok uniós kötelezettségeit érintő legfontosabb jogi (jogalkotási és jogalkalmazási) fejleményeket az Európai Unióban.

A kötetet megalapozó kutatásaiban a szerző célja az volt, hogy közelebb hozza az uniós tagság különálló jogi dimenzióját annak politikai valóságához. A tagállami érdekek fogalmi keretét a szerző azért választotta ki, mert annak segítségével vizsgálhatóvá és elemezhetővé válhattak a kapcsolódási pontok és a lényeges interakciók az Európai Unió politikai dimenzióját jellemző kormányköziség és az uniós jogot, különösen a tagállamok jogi kötelezettségeit meghatározó normatív szupranacionalizmus között.

Ahogy a szerzőtől már megszokhattuk, a kötet jogtudományi elemzései megpróbálnak reflektálni az Európai Unió politikai és szakpolitikai működésének fontosabb elemeire. Így az elemzésekben kiemelt szerepet kapnak az olyan problémakörök, mint a territorialitás és a tagállamok territoriális főhatalma, az intézményi és szakpolitikai sokféleség a tagállamokban, a tagállamok politikai és szakpolitikai autonómiája, a tagállami és nemzeti közösségek identitása, illetve a szolidaritás és az értékek közössége az Unión belül.