Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont  Jogtudományi Intézete (az Országos Kriminológiai Intézettel együttműködésben) konferenciát rendezett a büntető igazságszolgáltatás átalakításáról. Előadóként közreműködtek a büntető igazságszolgáltatás legfontosabb hivatásrendjeinek vezetői, az egyetemek képviselői, valamint az intézet számos kutatója.

A konferenciát Gárdos-Orosz Fruzsina, az MTA TK JTI igazgatója nyitotta meg. Áttekintette, miként működtek közre a jogtudomány képviselői 2012 és 2017 között az új büntetőkódexek megalkotásánál, azaz a magyar büntetőjog teljes rendszerének megújításánál. Rámutatott, hogy az új szabályozások értelmezésénél is különös jelentősége lehet a jogtudománynak, amely rendszerező, jogösszehasonlító és történeti módszerével segítheti a jogalkalmazók munkáját.

Az első elődást Kónya István, a Kúria elnökhelyettese tartotta. Előadásában számos gyakorlati példán keresztül világította meg a Kúria szerepét és feladatait a hazai büntetőjog rendszerének megújulásában. Ennek keretében bemutatta a legújabb jogalkotási és jogalkalmazási fejleményeket, kezdve a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörével, folytatva az ún. tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel, végül pedig a jogos védelem új szabályaival kapcsolatosan.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese az ügyészség szerepét és feladatait elemezte az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése kapcsán. Elsősorban azt vizsgálta, milyen eszközei vannak az ügyésznek az eljárás gyorsítására és egyszerűsítésére. Az ezekkel kapcsolatos dogmatikai kérdések részletes elemzését megelőzően kitért arra az elvi kérdésre is, hogy mennyiben feladata a büntetőeljárásnak az anyagi igazság keresése.

A harmadik előadást Bánáti János, az Ügyvédi Kamara elnöke tartotta, aki a védelem és a terhelti védekezés megújult szabályaiba nyújtott bepillantást. Először Király Tibor munkásságát felidézve és méltatva fogalmazta meg gondolatait a védelem helyéről a büntetőeljárás rendszerében. Ezt követően pedig erre figyelemmel elemezte a kódexnek a terheltek és a védelem számára kedvező újításait, továbbá az iratokhoz való hozzáférés kapcsán bemutatta a joggyakorlat kedvezőtlen fejleményeit is.

A büntető eljárásjogi és kriminológiai szekciót Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója vezette. Barabás A. Tünde osztályvezető (OKRI) a mediáció alkalmazásának bővülő lehetőségeit mutatta be a jog és a gyakorlat szempontjából. Kiss Anna tudományos főmunkatárs (OKRI) és Farkas Krisztina kirendelt ügyész (OKRI) előadásainak középpontjában a sértett helyzetének és jogainak az értékelése állt, különös tekintettel az új büntetőeljárási törvény szabályozására. Inzelt Éva egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK) a szervezeti bűnözéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kihívásokat mutatta be Magyarországon. Venczel Tímea tudományos segédmunkatárs (MTA TK JTI) a „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” elnevezésű NKFIH-projekt empirikus kutatási folyamatáról és annak részeredményeiről számolt be.

A büntető anyagi jogi szekció ülését Tóth Mihály tudományos tanácsadó (MTA TK JTI) vezette. Madai Sándor egyetemi docens (DE ÁJK) jogtörténeti megközelítésbe helyezve mutatta be a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmének változását. Jacsó Judit egyetemi docens (ME ÁJK) a régi és új Btk. szabályozását vetette össze az adócsalás tekintetében, bemutatva az európai uniós jogharmonizáció legújabb fejleményeit. Ambrus István egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK) a közlekedési büntetőjog új kihívásaival foglalkozott, kiemelten az önvezető járművekkel kapcsolatos szabályozási kérdésekkel. Gál Andor egyetemi adjunktus (SZE ÁJK) a GDPR hatását ismertette a büntetőjogra, különösen a személyes adattal visszaélés bűncselekményének megvalósulása kapcsán. Hoffmann Tamás tudományos főmunkatárs (MTA TK JTI) a Btk. és a nemzetközi jog szabályozását hasonlította össze a háborús bűncselekmények vonatkozásában, és felhívta a figyelmet az eltérésekre, szabályozási hiányosságokra. Hollán Miklós tudományos főmunkatárs (MTA TK JTI) a kerettényállás különböző fogalmait mutatta be, és megvizsgálta, hogy ezek alapján mely bűncselekményi tényállások tartoznak e kategória körébe. Mezei Kitti tudományos segédmunkatárs (MTA TK JTI) a gazdasági büntetőjog aktuális kérdéseivel foglalkozott, így különösen a saját pénzmosással a bírói gyakorlatban, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekmények szabályozásával, valamint a csődbűncselekménnyel az új büntető jogegységi határozatra tekintettel. Balogh Sándor kutatási asszisztens (MTA TK JTI) a régi és az új Btk. titokvédelmi szisztémáját hasonlította össze, és értékelte a hatályos koncepciót.