A könyv kiindulópontját az MTA TK Jogtudományi Intézet szervezésében 2015 júniusában megrendezett konferencián elhangzott előadások jelentették, amelyeket a szerzők jelentősen átdolgozva és egymás gondolataira is reflektálva írtak meg. A közel 20 oldalas bevezető tanulmánnyal együtt 12 írást tartalmazó mű négy fejezetre oszlik. Az első a jogtudomány tudományelméleti problémáit tárgyalja, a szerzők közötti vitákat is megjelenítve. Az egyik álláspont szerint a jogtudomány csak annyiban tekinthető tudománynak, amennyiben társadalomtudománnyá válik, míg mások amellett foglalnak állást, hogy a jogtudomány „dogmatikai” tudomány, így mind a társadalomtudományoktól, mind a bölcsészettudománytól elkülönül. A második fejezet három jogág és a jogtudomány kapcsolatát mutatja be: a közigazgatási jog, az alkotmányjog, a büntetőjog és ezek tudománya közötti interakcióról olvashatunk. A harmadik rész tudománytörténeti aspektusokkal foglalkozik, míg a negyedik fejezet két tanulmánya a jogtudomány és a joggyakorlat kapcsolatát elemzi, részben empirikus vizsgálatokra támaszkodva, statisztikai-szövegelemzési módszereket is használva. A kötetet haszonnal forgathatja minden olyan jogász, jogi oktató és érdeklődő, akit foglalkoztatnak a jogtudomány, a jogalkotás és a joggyakorlat közötti összefüggések, módszertani és elméleti viták és álláspontok.
