Ferenczy Endre
(1947. november 12. – 2016. január 9.)

Méltósággal viselt betegség után életének 69. évében 2016. január 9-én elhunyt Ferenczy Endre, az állam- és a jogtudományok kandidátusa, az MTA TK Jogtudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa. Ferenczy Endre hosszú évtizedeken keresztül dolgozott az Intézet kutatójaként. Érdeklődési és kutatási területei közé tartozott a közigazgatási jog, a pénzügyi jog, valamint a civilisztika. A „Pénzügyek és közigazgatás” című kandidátusi értekezését 1982-ben védte meg. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara megalakulását követően 1984-ben Ferenczy Endrét bízták meg a Pénzügyi Jogi Tanszék vezetésével. Közel másfél évtizeden keresztül állt a Tanszék élén. Nevéhez fűződik, egyebek mellett, a pénzügyi jog oktatási koncepciójának a kidolgozása. Tudományos érdeklődése az 1990-es évek közepétől az Európai Unió, illetve az uniós jog irányába fordult. Ezen belül is különös figyelemmel vizsgálta az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusait. A kutatási eredményeket tanulmányokban, valamint a 2004-ben megjelenő „Az Unió döntési mechanizmusának jogintézményeiről” című kötetben tette közzé. Az elmúlt évtizedtől kezdve élénken foglalkoztatták a jogtudományi kutatás elméleti, valamint a jogtudományi művek műfaji kérdései. A műfajelméleti kutatások eredményeként szellemes tanulmányokat tett közzé a kommentárról, az indokolásról, valamint a monográfiáról.

Ferenczy Endre az Intézet közszeretetnek örvendő kollégái közé tartozott, ami színes egyéniségének, eleganciájának, finom humorának és nem utolsó sorban segítőkészségének köszönhető. Ez az iránta érzett tisztelet és szeretet nyilvánult meg abban az ünnepi kötetben – „Il me semblait que j'étais moi-meme ce dont parlait l'ouvrage - Liber Amicorum Endre Ferenczy” –, amelyet pályatársai, tisztelői és barátai 65. születésnapja, egyúttal nyugállományba vonulása alkalmából jelentettek meg. Kapcsolata egykori idősebb és fiatalabb munkatársaival természetesen ezután sem szakadt meg.   

Egyik 2014-ben megjelenő, „A jogtudomány módszereiről” című tanulmányában a jog és a matematika összevetése kapcsán jutott arra a megállapításra, hogy a jog jogászok nélkül is jog marad, a matematika viszont nem létezhet matematikusok nélkül. Lehet, hogy Ferenczy Endrének igaza volt abban, hogy a jog jogászok nélkül is jog marad, de a jogtudomány Ferenczy Endre nélkül már nem egészen az, mint ami annak előtte volt. Legyen áldott az emléke!