A közigazgatás, mint az állam cselekvése feladatai dinamikus változásainak függvényében maga is folyamatosan változik. Ezek a mozgások nagyrészt a közigazgatás rezilienciája keretében történnek és kezelhetők, időnként azonban olyan átfogó reformokhoz is vezethetnek, melyek a szervezetet, működést és a személyzetet egyaránt érintik a közigazgatás intézményrendszere vonatkozásában. Igaz, hogy a teljes intézményrendszer (közvetlen és közvetett közigazgatás,) ritkán kerül egyszerre reform alá, de az egyes alrendszerek változásai a többire is kihatnak. A közigazgatás ilyen átfogó reformjára azonban ritkán, többnyire az egész állam működését érintő nagyobb rendszerváltások keretében kerül sor, melyek mögött a közpolitika egészének ideológiailag motivált átalakulása húzódik meg.

Az elmúlt évtizedekben ilyennek volt tekinthető a szocializmusból visszatérő „rendszerváltó” országok közigazgatása, de ennél átfogóbb módon, a neoliberális alapokon álló „Új közmenedzsment (NPM)” érvényesülése az ezredfordulót követő első évekig. Ugyanakkor jelenleg a különböző poszt-NPM irányzatok érvényesülnek inkább, melyeket azonban lényegesen befolyásolnak a nagy világválságokra adott sajátos megoldások, válaszok, ám ezek sem igazán mutatnak egységes képet.

A tanulmány célja egy rövid áttekintést adni arról, hogy napjainkban milyen, a közigazgatás átalakulását érintő, általánosítható tendenciák mutathatók ki az EU tagországokban, elsősorban az államigazgatásra és a helyi önkormányzati közigazgatásra koncentrálva.

Felkért hozzászólók: Hoffman István; Józsa Zoltán

Az esemény hibrid formában kerül megrendezésre, csatlakozni az alábbi linken lehet:

https://teams.microsoft.com/l/meetup-join/19%3a9bc67b8ba0b74d038a496fd05bd8c73d%40thread.tacv2/1719073048324?context=%7b%22Tid%22%3a%22dfdc0203-79f4-4b7a-b4f3-caca1106f02f%22%2c%22Oid%22%3a%22af7f5a56-ad68-4921-abaa-b3e2358ad6de%22%7d