A forenzikus tudományok a bűnfelderítés során felmerülő tudományos kérdések általános elvi megoldásával szolgálják a büntetőjog-tudományt. A gyakorlatban a forenzikus szakértő az a személy, aki ezeket az ismereteket tudományos szinten fejezi ki a hatóság előtt. Feladata e körben sokszor a forenzikus azonosításra irányul, azaz két vagy több objektum viszonyának az egyediesítésére.
Az azonosságot kimondó forenzikus következtetéseket a formális logika mentén haladva viszont ellentmondásossá teszi az a tény, hogy azokat a szakértő különböző körülmények között keletkezett, rögzített és kezelt objektumok sajátosságainak az előzetes elemzése, összehasonlítása és értékelése révén alkotja meg. A doktori értekezés keretében ezért annak az elméleti kérdésnek a megválaszolására kerül sor, hogy a forenzikus azonosítás elmélete miként képes feloldani az azonosság mögött rejlő formállogikai ellentmondást?
E kérdés megválaszolásának a forenzikus tudományok terrénumában metodológiai jelentősége van. A forenzikus azonosság mögött rejlő objektív dialektikus viszonynak a feltárása mutat rá ugyanis azokra az axiómákra, amelyeket a forenzikus szaktudományok hivatottak leírni a kauzális folyamatok feltárása révén.
A kriminalisták feladatát viszont lényegesen megnehezíti, hogy a szóban forgó axiómák olyan elméleti sarokigazságok, amelyeket teljes indukció keretében nem lehet bizonyítani, sem cáfolni.

Felkért hozzászóló: Hollán Miklós tudományos főmunkatárs.

• Időpont: 2020. november 26., 10:00
• Helyszín: Online került megtartásra
• Nyelv: magyar

 

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hungler Sárának.