Szilágyi Emese intézeti tudományos titkár

Fekete Balázs tudományos főmunkatárs:
Mire jó a jogi kultúra fogalma?

A jogtudomány hagyományosan a törvényhozó által alkotott jogszabályok irányából közelíti meg a jog jelenségét. Ilyen értelemben a jog a jogszabályok összességét jelenti. E felfogás mellett azonban létezik egy másik megközelítés is, mely a jogra a társadalmi-kulturális közeg részeként tekint. Az előadás azt kívánja bemutatni, hogy a jogi kultúra fogalma segítségével hogyan tudhatunk meg többet a jog jelenségéről, mint a hagyományos megközelítés segítségével. Az általános bevezető mellett a jogosultságkultúra fogalmával kívánom az előbbieket illusztrálni.

Venczel Tímea tudományos segédmunkatárs:
A nagy törvényteszt, avagy ki tud többet a Btk.-ból?

Az előadás résztvevői ellenőrizhetik jártasságukat olyan, a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló esetek szabályozásával kapcsolatban, mint hogy szabad-e közhivatalnoknak ajándékot adni, kutyát az autóból kitenni, focimeccsre beszaladni. Ezen kívül összevethetik tudásukat az „átlag magyaréval”, és azt is megtudhatják, hogy a 2018 októberében lezajlott országos reprezentatív kutatás alapján mit tudunk az átlagember ezzel kapcsolatos véleményéről. Az előadást a kutatócsoport szociológus tagja tartja.

Rácz Lilla
fiatal kutató:
A pénz mítosza egy polgári jogász szemüvegén át

Dohány, guba, suska, lóvé, steksz, mani, lé, lovetta, zsé… Nevezzük bárhogyan, tagadhatatlan, hogy a pénzt mindennapi életünkből kirekeszteni, akár áldásként, akár átokként tekintsünk is arra, nem lehet. Mi több, ennek a mitikus jelenségnek az emberiség fejlődésében játszott jelentős szerepe ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. A pénz, ilyen-olyan formában mindenhol felbukkan, ahol csak az ember más emberekkel összetalálkozva, a primitív cserekereskedelmen előbb-utóbb túllépni kényszerülve, már annál csak egy fokkal is bonyolultabb gazdasági műveletekre adja a fejét. Vajon jogi eszközökkel kordában lehet-e egyáltalán tartani e mitikus és folyamatosan változó jelenséget, és vajon a közjogi szabályozás mellett polgári jogi eszközeinkkel mekkora szabadságot hagyhatunk neki annak érdekében, hogy továbbra is fejlődni tudjon?

Timár Balázs tudományos segédmunkatárs:
A Tanácsköztársaság 133 napja utáni visszarendeződés

1919-ben 133 nap alatt a Tanácsköztársaság felforgatta az addig fennálló rendet. Kun Béláék bukása után a visszarendeződés nem nélkülözte a politikai indíttatást sem a bíróságokon, sem az ügyvédségnél, noha a szakma elvárta a semlegességet. Mit tehet egy restaurálásra hajlamos rendszer, ha megváltozott a környezet? Hogyan lehet kijavítani a jogalkotás okozta károkat?