Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve
Az MTA TK Jogtudományi Intézete és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett, „Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve” című konferencia előadásainak szerkesztett anyaga
A szerkesztők előszava:
„Másfél évtizedes előkészítést követően, 2013-ban fogadta el az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, amely 2014. március 15-én lépett hatályba. Kétségtelen, hogy a Ptk. az 1959. évi IV. törvényhez képest számos változást hozott. A kódex terjedelme jelentősen megnőtt. Ez részben a korábbinál részletesebb és egyes területek vonatkozásában újonnan kialakított többlépcsős szabályozásnak, részben új szerződéstípusok kodifikációjának, részben pedig annak köszönhető, hogy a jogalkotó újabb, korábban külön törvényekben szabályozott jogterületeket integrált a Ptk.-ba.
A terjedelmi bővülés mellett a Ptk. sok kérdés kapcsán vezetett be lényeges tartalmi-szabályozási változtatást. Talán az egyik leglátványosabb ezek közül a szabályozás diszpozitivitásának-kógenciájának sok kételyt szülő vitájához fűződik. A Ptk. nem csupán a kötelmi jog körében tette a korábbinál is egyértelműbbé a diszpozitivitás elsődlegességét, de más jogterületekre is kiterjesztette azt.
Az elmúlt évtizedek kutatásainak és jogirodalmi eszmecseréinek hatására a Ptk. számos területen tett kísérletet a magánjogi szabályozás dogmatikai tisztaságának helyreállítására. E tekintetben az új kódex vélhetően nem zárja majd le a korábbi vitákat, csupán azok pillanatnyi állapotát tükrözi. Mindazonáltal a Ptk., az aktuális válaszok rögzítésével, kétségtelenül fontos lépést tett a polgári jogi dogmatika tisztázásának irányába. Ez segíthet ugyanis abban, hogy a jogalkotó a felmerülő magánjogi problémákra helyes, a Ptk. rendszerébe illő válaszokat adjon és a bírói gyakorlat kiszámíthatóbbá váljon.
A Ptk. dogmatikai koncepciójával és annak egyes rendelkezéseivel kapcsolatos viták immáron megkezdődtek. A jogértelmezés során absztrakt és konkrét problémák egyaránt felmerültek, mind a szakirodalomban, mind a jogalkalmazás során. Hogyan viszonyulnak a Ptk. fogyasztóvédelmi rendelkezései a kötelmi jog általános szabályaihoz, mire terjed ki pontosan a diszpozitivitás elve, hogyan érthetők és alkalmazhatók a Ptk. új személyiségi jogi szabályai? – számtalan kérdést tár elénk az új szabályozás. Ez volt az alapgondolata annak a konferenciának, amelyet az MTA TK Jogtudományi Intézete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával közösen szervezett „Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve” címmel. A konferencián a hazai magánjog kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakemberei, a tudományos műhelyek képviselői értekeztek azokról a kérdésekről, amelyek a Ptk. hatálybalépése óta a legnagyobb figyelmet kapták.
A kötet átfogó képet mutat, amennyiben a sérelemdíj intézményétől a társasági jog és a szerződési jog egyes kérdésein át egészen az utóöröklés kivételes eseteiig terjed. Igyekeztünk lefedni a polgári jog minden hagyományos területét, azaz olyan magánjogi problémákra rámutatni, amelyek gyakorlati és/vagy elméleti szempontból jelentősnek bizonyultak. Homoki-Nagy Mária tanszékvezető egyetemi tanárnak az 1928. évi magánjogi törvényjavaslatról tartott előadása, Harmathy Attila akadémikusnak az általános magánjogi kodifikációs tradíciókat összegző előadása, Sárközy Tamás professzor emeritusnak a Ptk. kodifikációja történetét bemutató előadása és Vékás Lajosnak, a kodifikációt vezető akadémikusnak a diszpozitív szabályozás elvéről és gyakorlati kérdéseiről szóló előadása a konferencia nyitányaként méltó bevezetéséül szolgált ennek a sokszínű és változatos témákat felvonultató, a résztvevők között olykor élénk diskurzusnak is teret adó tudományos eseménynek.
A konferenciaelőadások során és a kötetben is azt vizsgálták a szerzők, hogy a magánjog új kódexe milyen válaszokat ad a megváltozott társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben az elmúlt évtizedekben megjelenő jogi problémákra. Az új szabályok kialakítása a szülőt és a gyermeket egymás irányában terhelő tartási kötelezettség meghatározásától a kártérítési felelősség különleges eseteinek a joggyakorlatra támaszkodó megnyugtató rendezéséig vagy éppen a személyiségi jogok védelmére szolgáló leghatékonyabb eszköz kijelöléséig számos alapkérdést vet fel a jogrendszer reagálóképességével összefüggésben is; szerkesztőként ezért azt reméljük, hogy e kötet a jogtudomány egyik meghatározó területéhez kapcsolódó eredményeivel a jogrendszer átfogó vizsgálatához is nagyban hozzájárul majd.
Köszönettel tartozunk Rácz Lilla tudományos segédmunkatársnak, PhD-hallgatónak, aki lelkiismeretesen segédkezett e kötet létrejöttében, és aki szakmai és adminisztratív értelemben is társunk volt e vállalkozásban.”
2019. június
Gárdos-Orosz Fruzsina
intézetigazgató (MTA TK Jogtudományi Intézet)
egyetemi docens (ELTE ÁJK)
Menyhárd Attila
egyetemi tanár, dékán (ELTE ÁJK)
külső kutató (MTA TK Jogtudományi Intézet)
Tartalomjegyzék
- Előszó (Gárdos-Orosz Fruzsina és Menyhárd Attila)
- Harmathy Attila: A Polgári Törvénykönyv és a jogrendszer változása
- Vékás Lajos: A diszpozitív szabályozás elve és az elv kérdőjelei a gyakorlatban
- Sárközy Tamás: A régi, az új és a jövő az új magyar Ptk.-ban
- Szeibert Orsolya: A családjogi tartás az újabb gyakorlat és a felvetődő kérdések tükrében
- Fiala-Butora János: A cselekvőképesség szabályozásának eltérő megközelítései az új Ptk. vitája során
- Boóc Ádám: Megjegyzések a magyar öröklési jog néhány lényeges és aktuális problémájához
- Kőrös András: Különélő szülők – közös szülői felelősség, első lépések a Ptk. szülői felügyeletre vonatkozó szabályainak gyakorlatában
- Koltay András: Szólásszabadság vs. személyiségi jogok – helyzetjelentés a közügyek vitáinak szabadságáról a Ptk. gyakorlata fényében
- Fézer Tamás: Megőrizve megszüntetni! A sérelemdíj bevezetésének korai tapasztalatai
- Pataki Árpád: Anyahajó vagy gyorsnaszád? A személyiségi jogi perek bírói gyakorlatának változásai az új Ptk. hatálybalépését követően
- Auer Ádám: A Ptk. III. könyvének diszpozitív főszabálya és gyakorlata
- Szikora Veronika: Mennyivel alapítható egy kft.? Nemzetközi trendek, magyar irányok
- Nochta Tibor: A magánjogi és közjogi normák találkozása a Ptk. társasági jogi rendelkezéseiben
- Dzsula Marianna: A vagyoni hozzájárulás teljesítése és a tag helytállási kötelezettsége a Ptk.-ban (tőke és/vagy hitelezővédelem)
- Pusztahelyi Réka: Veszélyes üzemi felelősség a Ptk. tükrében
- Szalai Ákos: A szerződésszegés szándékossága. Tudatosság és ösztönzők
- Bodzási Balázs: A zálogjog és a biztosított követelés helyébe lépő megtérítési igény közötti kapcsolat
- Veress Emőd: Megjegyzések a korlátolt felelősségű társaságok üzletrészének forgalmáról
- Gárdos Péter: Dologi biztosítékok a Ptk. módosítását követően
- Miskolczi Bodnár Péter: Kodifikálható-e a fogyasztóvédelem?
- Menyhárd Attila: Ötéves a Polgári Törvénykönyv: közbenső mérleg