Alkotmányos válságkezelés a V4-országokban

2020-ban a Társadalomtudományi Kutatóközpont Nagy Inkubátor-programjának keretében támogatást nyert a Jogtudományi Intézet Alkotmányos válságkezelés a V4-országokban című kétéves kutatási projektje. A kutatási projekt célja, hogy nemzetközi tudományos együttműködés keretében folytatott vizsgálatok eredményeivel hozzájáruljon a globális válsághelyzetek alkotmányos kezelésére vonatkozó tudományos ismeretekhez, továbbá hogy tudományos, illetve szakmai megalapozást biztosítson a nemzeti, illetve regionális keretek között folytatott válságmenedzsment alkotmányos és jogi keretfeltételeinek fejlesztéséhez. A kutatás a Visegrádi államok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) alkotmányos rendszereinek és jogi szabályozási rezsimjeinek vizsgálatára irányul.

Ennek részeként a kutatási program azt célozza, hogy összehasonlítsa a V4-országok alkotmányainak megoldásait, a kivételes hatalomgyakorlásra való felhatalmazás alkotmányos kereteit és intézményi garanciáit.

A legfontosabb kutatási kérdések az alábbiak:

  1. Milyen típusú különleges jogrendeket ismernek a nemzeti alkotmányok? Az alkotmányi szintű szabályok hogyan osztályozhatók
  1. a veszélyhelyzetek;
  2. a felhatalmazás kiterjedése (eszközei)
  3. az alkotmányos garanciák szempontjából?
  1. Milyen nem alkotmányi szintű (specializált) szabályozási rezsimek működnek a válsághelyzetek kezelésére?
  2. Milyen gyakorlati tapasztalatok vannak a különleges jogrendek alkalmazásával kapcsolatban?

A COVID-19 világjárvány korábban nem tapasztalt kihívások elé állította a nemzetközi közösség országait. Az egészségügyi vészhelyzetre az egyes államok eltérő módon válaszoltak, azaz a válságmenedzsment különböző stratégiáit és módszereit alkalmazták. A koronavírus-járvány okozta válság következményeit, illetve a válságkezelés hatékonyságát számos új kutatás vizsgálja.

A jelen kutatási terv abból a feltételezésből indul ki, hogy a mostani egészségügyi veszélyhelyzeten túl az európai nemzetállamoknak fel kell készülniük további, más típusú globális kihívásokra is, mint amilyenek a környezeti károk, természeti és ipari katasztrófák (pl. a globális felmelegedés), a világgazdasági válságok (pénzügyi krízisek, adósságválságok, a nemzetközi kereskedelem összeomlása), a nemzetközi és belbiztonsági kockázatok (háborús veszély, nemzetközi terrorizmus) vagy a tömeges bevándorlás.  Az ilyen válságok leküzdése különleges jogállapotokat, kivételes felhatalmazásokat igényelhet, miközben elsőrendű érdek, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás, illetve az alapjogok csak a szükséghez képest kerüljenek korlátozásra, s ne szenvedjenek maradandó károsodást. Ez a különleges jogrendek, illetve a kivételes hatalomgyakorlás alkotmányos keretek között tartását igényli.

A V4 országok jogrendszerei jelenleg különböző módon szabályozzák a különleges jogrendet; más-más veszélyforrások alapján az alkotmányos rend, valamint a polgárok élet- és vagyonbiztonságának védelmére eltérő jogállapotokat írnak el változó tartalommal.

A kutatás összehasonlító jogi része egyrészt összeveti egymással ezeket a jogi szabályozási rezsimeket, azonosítja alkotmányos és jogi jellemzőiket. 

A regionális elemzési keret arra is alkalmat nyújt, hogy a válságkezelés jogi formáinak gyakorlati tapasztalatait is elemezzük.  Ennek során különös figyelmet érdemelnek a demokratikus döntéshozatallal kapcsolatos tapasztalatok, illetve az alapjog-korlátozások gyakorlati módja. Mindezek alapján értékelni tudjuk a különleges jogrendek működését a régió négy államában.

A kutatás a négy ország vezető jogtudományi  kutatóhelyeinek együttműködésével zajlik. A részt vevő kutatóhelyek és vezető kutatók:

 

  • Jagelló Egyetem, Krakkó; Prof. Monika Florczak Wator, az Alkotmányjogi és Összehasonlító Tanulmányok Tanszék vezetője (Lengyelország);
  • Állam- és Jogtudományi Intézet, Cseh Tudományos Akadémia, Prága; Jan Malir tudományos munkatárs (Cseh Köztársaság);
  • Comenius Egyetem, Pozsony; Prof. Tomas Gabris, tanszékvezető egyetemi tanár (Szlovákia)
  • Jogtudományi Intézet, Társadalomtudományi Kutatóközpont; Prof. Szente Zoltán, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest (Magyarország).

 

A nemzetközi kutatási projekt vezetője Szente Zoltán tudományos tanácsadó, TK Jogtudományi Intézet.