Kálmán Kinga: Nyomokban kódokat tartalmazhat? A mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban történő alkalmazásának alkotmányjogi vonatkozásai a tisztességes eljáráshoz való jog tükrében
2021/2
A szerző tanulmányában a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) igazságszolgáltatásban történő alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. Kutatása a tisztességes eljáráshoz való jogot mutatja be, azon részjogosítványain keresztül, amelyeket az MI megjelenése befolyásolhat. A szerző számba veszi az MI igazságszolgáltatási rendszerben megjelenő formáit. E téren különbséget tesz három esetkör között: (i) az első lehetőségként az MI kizárólag a bírósági munkát segítő, kutatói formában jelenik meg; (ii) második formájában döntéselőkészítő javaslatot tesz a végleges döntés tartalmára, amelyet a bíró később felülvizsgálhat; (iii) az utolsó esetben pedig átveszi az ember pozícióját és önállóan, helyette ítélkezik. A különbségtétel alapja az MI tradicionálisan bíró által végzett tevékenységének hatása az igazságszolgáltatás működésére, valamint a bírói döntések tartalmára. Az MI prediktív elemzésének bemutatásán keresztül vizsgálja, hogy működésének sajátosságai mennyiben egyeztethetők össze a tisztességes eljárás által biztosított alapjogi védelemmel. Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy az MI alkalmazásával az igazságszolgáltatás minden esetben hatékonyabbá válhat a költség- és időtakarékosság tekintetében. Ezzel ellentétesen azonban a tisztességes eljáráshoz való jog valamennyi további részjogosítványán keresztül az alapjog aránytalan sérelmét eredményezné abban az esetben, ha az MI részvétele meghaladná az ember bíró közrehatásának mértékét. E konfliktus feloldására a szerző a tanulmány végén olyan megoldást vázol fel, amely szerint az MI a tisztességes eljáráshoz való jog szükségtelen csorbulása nélkül jelenleg a mérlegelést és a szabályok plasztikus alkalmazásán túl mást nem igénylő, kutatói szerepben vehet részt az igazságszolgáltatásban. Ezt követően a specifikusan Magyarországra vonatkoztatható alkalmazási lehetőségekre tér ki, zárásként pedig összegző gondolatokat fogalmaz meg az alkotmányjog szabályozásban betöltött lehetséges szerepéről.