Orbán Endre: Hazai és uniós fejlemények a bírói függetlenség értelmezése köréből
2021/9
A joghoz való hozzáférés, illetve a törvényes bíróhoz való alapjog tényleges és hatékony megvalósulása alapvető követelmény a jogállami alapokon szervezett alkotmányos demokrácia fenntarthatósága körében. E területen ugyanakkor az Európai Unió jogrendszere egyre több kihívással szembesül. Ahogy azt Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke 2019. végén publikált írásában megjegyzi, az uniós jog működésének eddig mintegy alaphipotézise volt, hogy a tagállamok jogrendszerei a tagállami bíróságok független működését biztosítják, ahogyan ez az intézményi kötelezettség a csatlakozási feltételek során is vizsgálatra kerül. Ehhez képest az utóbbi években több, a demokratikus jogállam gondolatának alapjait érintő jelentős ügy is az EUB elé került. Mindezek közül kiemelkednek a lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítása nyomán az EUB elé kerülő kérdések, de találunk portugál, máltai, romániai és hazai vonatkozású eseteket is. Ennek fényében nem meglepő, hogy a tavaly decemberben nagy politikai viták eredményeként elfogadott, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletben található, a jogállamiság sérelmeket orvosolni hivatott mechanizmus az első helyen említi az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyeztetésének esetkörét.
A kérdéskör megértéséhez érdemes feleleveníteni, milyen alkotmányos összetevői vannak a bírói függetlenségnek, majd ezt követően szükséges megvizsgálni az EUB elé került ügyeket is. Olyan döntések ezek, amelyek az addig alapvetőnek és természetes módon biztosítottnak tekintett alaptézisek megkérdőjelezésére születtek válaszként, így egyrészt arra is lehetőséget adtak, hogy az EUB reflektálni tudjon az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértékek tartalmára, másrészt pedig az uniós jogrend megerősítéséhez és továbbépítéséhez is hozzájárulhatnak hosszútávon.