Bodnár Eszter – Mécs János: Az alkotmányjogi panasz szerepe a választójog védelmében
2018/3
A tanulmány az alkotmányjogi panasz választójog védelmében betöltött szerepét vizsgálja. Az első részben a védett alapjog sajátosságait vizsgáljuk, a választójogot kettős természetűnek tekintve, amely kiemelkedő szerepet játszik a demokratikus hatalomgyakorlás megvalósulásában, ezáltal pedig speciális védelmet és megközelítést igényel. A tanulmány második részében általában a védelem eszközeivel foglalkozunk, kiemelve az alkotmányjogi panaszt, amelynek jelentősége a választójoggal összefüggő indítványok számában is megnyilvánul. A választási eljárás speciális szabályaival kiegészülve az alkotmányjogi panasz funkciója, hogy gyors és hatékony védelmet nyújtson a választójog megsértése esetén. Ezt követően a választójoggal összefüggő panaszok tényleges érvényesülését vizsgáljuk a választási eljárási törvény hatálybalépését követően, vizsgálva valamennyi panasztípust.
Az Alkotmánybíróság legújabb gyakorlata alapján kijelenthető, hogy az alkotmányjogi panasz a vizsgált időszakban nem töltött be olyan fontos szerepet a választójog védelmében, mint amit a szabályozási környezet, illetve az alapjoghoz kapcsolódó szubjektív és objektív jogvédelmi igény indokolt volna. Ez részben a befogadási gyakorlatra vezethető vissza; habár a panaszok jelentős részében megalapozott volt a visszautasítás, néhány esetben indokolt és fontos lett volna az érdemi elbírálás, és ezzel összefüggésben az érintettség tágabb értelmezése.
Az, hogy az alkotmányjogi panasz nem, vagy csak részben tudta alapjogvédelmi funkcióját betölteni, a befogadási gyakorlat mellett az érdemi határozatoknak is felróható. Ennek kiemelt példája a győzteskompenzációt vizsgáló, valamint a levélben szavazást elbíráló érdemi határozat. Tanulmányunk mind a befogadási gyakorlattal, mind az érdemi döntésekkel szemben kritikát fogalmaz meg.