MTA Law Working Papers
A Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai
2017/3
A magyar kártérítési jog a teljes kártérítés elvéből és a károkozás (pontosabban a jogellenes károkozás) általános tilalmából indul ki – elvileg. Ugyanakkor ez csak akkor igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a jog alkot maga számára egy kárfogalmat: ennek az okozását tiltja, kár esetén pedig ennek a teljes megtérítését követeli. Ez a fogalom viszont jelentősen eltér a kár köznapi, vagy éppen közgazdaságtani értelmezésétől. Az írás fő célja, hogy ezt a különbséget bemutassa, a jog kárfogalmának (és ezzel együtt a jog által kárként el nem ismert hátrányok) közgazdaságilag releváns kérdéseit megvizsgálja. Bemutatja, hogy a két definíció eltérése milyen hatásokkal jár – elsősorban a potenciális károkozók és károsultak elővigyázatossági döntéseit hogyan befolyásolja.