Pap András László: Sarkalatos átalakulások – a nemzetiségekre vonatkozó szabályozás
2014/52
A Kormány az alábbiakban határozta meg a nemzetiségi törvény legfontosabb indokait: „A jogszabály elsősorban a nemzetiségi választójogra és a nemzetiségi önkormányzati működésre vonatkozó pontosításokkal kívánja elősegíteni a nemzetiségi jogok kiterjesztését és a kulturális autonómia megerősítését. … A törvény a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának több cikluson átívelő negatív tapasztalataira tekintettel fogalmazza újra a nemzetiségi közélet nem kívánatos jelenségeitől történő megtisztítását szolgáló rendelkezéseket.” Megítélésem szerint az etnokorrupció elleni fellépésre alkalmatlan a lényegében a korábbi szabályozást újrakodifikáló új törvény; az újonnan bevezetett preferenciális mandátumszerzésen alapuló parlamenti képviseletet pedig hibás szabályozási formának tekintem. Az alapvetően paternalista és esszencialista személetet tükröző nemzetiségi listaállítás kapcsán felmerül a választójog sérelme is, ugyanis azon független jelöltek nem indulhatnak. A joganyag (megítélésem szerint indokolt) átalakítása során az alábbi szempontok figyelembevételét javaslom: a kisebbségek parlamenti képviseletét egyfajta kvázi-képviselői jogállás irányába javasolom módosítani. Emellett az etnokorrupció tapasztalataiból okulva elkerülhetetlennek tartom a regisztráció kérdésének hathatós, alkotmányos szintű rendezését. Végezetül, az aktív és a passzív kisebbségi választójog kapcsán, megítélésem szerint dogmatikai és gyakorlati tekintetben egyaránt indokolatlan a jelöltté válást a nemzetiségek közé tartozó jelöltekre korlátozni, valamint a többes kötődés jogát szűkíteni.