Mécs János: Puszta lehetőség – az országos népszavazás alkotmányos helye és tényleges gyakorlata Magyarországon
2023/14
Óriási szakadék tátong az országos népszavazás Alaptörvényből kiolvasható, demokratikus hatalomgyakorlásban betöltött helye és tényleges megvalósulása között. A népszavazás Magyarországon a demokratikus hatalomgyakorlás fontos (jóllehet kiegészítő) eszköze, amelyen keresztül a választópolgárok egyes közpolitikai kérdésekben és más közügyekben közvetlenül dönthetnek. Az Alaptörvényből egy olyan jogintézmény következik, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgárok az ügyek igen tág körében hozzanak döntést, akár alulról jövő kezdeményezés alapján is. Az államszervezeti oldal mellett az intézmény alapjogi védelemben is részesül, a népszavazáshoz való jog az Alaptörvényben nevesített alapjog, amely magában foglalja a népszavazáson való részvétel és a kezdeményezés jogát. Az alkotmányos keretekből tehát egy, a választópolgárok széles döntési kompetenciáját feltételező, a képviseleti hatalomgyakorlás mellett kivételes szerepet betöltő, azonban kivételes megvalósulása esetén a képviseleti szervre nézve kötelező, alulról jövő kezdeményezéssel is megindítható, államszervezeti és alapjogi szabályokkal körbebástyázott jogintézmény olvasható ki.