Verebélyi Viktória: Nemzeti tulajdon vagy örökség? Avagy a közgyűjteményben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadására irányuló eljárás egyes alkotmányossági kérdései
2023/6
Visszaadni nem mindig könnyű. Igaz ez az állam esetében is, ha közgyűjteményben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javakról van szó. Pontosan nem ismert azoknak a közgyűjteményben őrzött kulturális javaknak a száma, amelyek a történelem viharai során jogszerű állami tulajdonszerzés nélkül kerültek ki tulajdonosuk birtokából. Vitathatatlan azonban, hogy hazánkat nem kímélték a nehéz történelmi helyzetek.
A második világháború idején tömegével kerültek magántulajdonban lévő műtárgyak az állam birtokába. A kulturális javak egy részét megóvásuk érdekében tulajdonosaik helyezték letétbe, az esetek többségében azonban nem a tulajdonos rendelkezése folytán változott a birtokosi pozíció. A zsidó lakosság műtárgyai kezdetben bejelentési kötelezettség alá estek, majd a magyar zsidóság vagyona központilag zár alá, de facto állami tulajdonba került. Az így begyűjtött vagyontárgyak tulajdonosi helyzetének tisztázására a háború után csak részlegesen került sor. A magántulajdonban lévő kulturális javak igazi kálváriája hazánkban a szocializmus időszakában kezdődött. Az 1954. évi 13. törvényerejű rendelet államosította a múzeumok őrizetében lévő valamennyi műtárgyat, amelyek tulajdonosa ismeretlen volt vagy engedély nélkül külföldre távozott. A rendszerváltást követően az államosított kulturális javak a kárpótlási törvények hatálya alá estek ugyan, ám a kárpótlás nem vagyontárgyak visszaadását, hanem forgatható értékpapír – kárpótlási jegy – formájában nyújtott részleges vagyoni kompenzációt jelentett.