Drinóczi Tímea: A tulajdonhoz való alapjog értelmezésének eltérései a rendes bírósági és az alkotmánybírósági gyakorlatban: a bírói kezdeményezések és az alkotmányjogi panaszok tapasztalatai
2017/24
A rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság kapcsolatának a vizsgálata során a tulajdonhoz való jogra koncentráló kutatás során a következő kérdést tettem fel: „Helytálló-e az a szakirodalomban megjelent hipotézis, miszerint az alkotmányjogi panasz bevezetése elméletileg akkor is növeli az alapjogi szempontok – ebben az írásban a tulajdonhoz való jog – érvényesülését a bírósági gyakorlatban, ha egyetlen konkrét ügyet sem semmisít meg az Alkotmánybíróság, hiszen a bírók az alkotmányjogi panasszal történő támadás miatti fenyegetettség okán éberebben figyelnek ezekre a szempontokra.”
A kérdés megválaszolása érdekében azt vizsgálom, hogy a rendes bíróság mennyiben hivatkozik az Alaptörvény XIII. cikkére és az AB-nek a tulajdonhoz való jogra vonatkozó – 2012 előtti és azt követő – gyakorlatára, ezek felhívása hol és hogyan jelenik meg az bíróság döntésében, érdemben befolyásolja-e azt.