Gellért Ádám: A népbírósági jog hálójában - Perújítási eljárás Hóman Bálint ügyében
2016/5
Tanulmányom a Hóman Bálint felmentéséhez vezető perújítási eljárást mutatja be és elemzi. Álláspontom szerint a Fővárosi Törvényszék ítélete több szempontból is kifogásolható, és a perújítási indítvány alapján nem vezethetett volna a politikussal szemben hozott népbírósági ítéletek hatályon kívül helyezéséhez. Véleményem szerint a törvényszék nem elemezte kellő mélységben a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) által hozott ítéletet. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem vette figyelembe, hogy a NOT Hóman Bálint tevékenységét átminősítette és a Budapesti Népbíróság által megállapított egyes részcselekményeket ún. jogi egységbe foglalta. A NOT szerint Hóman népellenes és háborús bűncselekménynek minősülő össztevékenységével egy rendbeli háborús bűncselekményt követett el. A NOT indokolása szerint Hóman nem csak elősegítette Magyarországnak a háborúba való fokozottabb mértékű belesodródását, hanem azt megakadályozni sem törekedett. A Fővárosi Ítélőtábla útmutatása alapján a Fővárosi Törvényszéknek csupán egyetlen részcselekmény tekintetében – Hóman tevékenysége a Minisztertanács 1941. június 26-i ülésén – kellett lefolytatnia a perújítási eljárást. A bíróság ítéletében megállapította, hogy Hóman – mivel nem szándékosan követte el cselekedetét – nem segítette elő a háborúba való belesodródást a minisztertanácsi ülésen kifejtett magatartásával. Álláspontom szerint azonban Hóman felelőssége ebben a bűncselekményben is fennáll, mert a terhére rótt háborús bűncselekményt az is elköveti, aki azt megakadályozni nem törekedett. A Fővárosi Törvényszék azonban ott tévedett igazán, amikor Hómant az egységbe foglalt bűncselekmény alól felmentette. Álláspontom szerint ezt csak akkor tehette volna meg, ha előtte egyenként megvizsgálja a többi részcselekményt is. Erre azonban az eljárás egyik szakaszában sem került sor.