Balázs István: A jogtudomány helye, szerepe, haszna a közigazgatási jogtudomány szemszögéből
2015/25
Amennyire közismert tény a hazai közigazgatási jogtudomány kiemelkedő szerepe a XX. század első harmadában, annyira fájó lehet annak visszaszorulása az azóta eltelt időkben. Persze ez a hipotézis nem jelenti azt, hogy magával a közigazgatással ne foglalkozott volna a tudomány, csak a korábbi jogpozitivista, majd később közigazgatási jogi dogmatikai irányvonalat váltották fel más közigazgatás-tudományi irányzatok, ezen belül főként közigazgatás-tani megközelítések.
Mindezt pedig csak erősítette a XX. század utolsó negyedétől egészen az ezredfordulót követő időkig érvényesülő neoliberális állam és közigazgatás-felfogás keretében megszületett NPM irányzat.
Haszna pedig lett volna a közigazgatási jogtudományi kutatásoknak olyan, hazánkban a közigazgatás-fejlesztés jelenleg is igen vitatott területein, mint a közigazgatási aktustan továbbfejlesztése a megváltozott viszonyaink közepette, vagy éppen a közszerződések rendszerén belül a közigazgatási szerződések dogmatikája.
Mindezen a közigazgatási jogi dogmatikai kérdések megválaszoltságának pedig komoly haszna lett volna akkor, amikor a közigazgatási hatósági eljárás és jogorvoslati rendszer jelenleg folyó radikális átalakításához hozzákezdtek, ide értve a közigazgatási bíráskodás új rendszerének a kialakítását.
Kérdés persze az, hogy hol a helye közigazgatási jognak és tudományának nemzetközi összehasonlításban?
A választ elsősorban Jacques Chevallier; Le droit administratif entre science administravie et droit constitutionnel. (Közigazgatási jog a közigazgatás-tudomány és alkotmányjog közt) című munkája elemzésével próbálom keresni. (www.upicardie.fr/labo/curapp/revues/root/31/jacques_chevallier2.pdf_4a028e63cb69e/jacques_chevallier2.pdf 2015 04 30)