Gera Anna: Történeti alkotmányunk vívmányai az Alaptörvény speciális alkotmányos rendszerében
2021/6
Az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése a történeti alkotmány vívmányaira való normatív utalással nemzetközi szinten egyedülálló módon kapcsolta össze a kartális alkotmányként viselkedő Alaptörvényt és a magyar történeti alkotmányt, amelynek fogalma jogtörténeti kontextusban hagyományosan a kartális alkotmány ellenpontjaként értelmezhető. Ez a speciális rendelkezés kötelezettséget teremtett az Alaptörvény értelmezői számára is, hiszen előírta, hogy a történeti előzmények vizsgálatát követően, azokra reflektálva hozzák meg döntéseiket. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az Alaptörvény hatályba lépése óta közel tíz éve eltelt, a jogtudományi diskurzus mai napig nem jutott nyugvópontra atekintetben, hogy hogyan is ragadható meg az Alaptörvény és a történeti alkotmány között létrejött speciális kapcsolat, valamint, hogy hogyan tud eleget tenni a joggyakorlat az értelmezési szabályban foglalt kötelezettségének.
Kutatásom célkitűzése a fenti kérdések átfogó vizsgálata volt. E tanulmány első harmada összegzi az Alaptörvény megalkotásának előzményeit, illetve a normaszöveget és a történeti alkotmányt összekapcsoló szálakat, valamint bemutatja értelmezési szabállyal kapcsolatban megfogalmazott jogirodalmi elméletek rendszerét. Az ezt követő rész kvalitatív és kvantitatív elemzését adja az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés és a rendesbíróságok 2012 és 2020 között folytatott kapcsolódó gyakorlatának, azt vizsgálva, hogy milyen módon jelenik meg az egyes vívmányokra való utalás a döntések meghozatala során. Végezetül a tanulmány a következtetések megfogalmazása után javaslatot tesz egy olyan rendszer kialakítására, amelyben a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatos érvelés visszásságainak kiküszöbölésével kibontakoztatható a történeti dimenzió hatályos jogi alkalmazásának érdemi és koherens gyakorlata.