MTA Law Working Papers
2014/42
A honvédelem alkotmányos tárgykörei rendszerüket fenntartva, tipikusan konszolidációs elemekkel gazdagodva kerültek át az Alaptörvénybe, amelynek során a korábbi konszenzusos elemek hangsúlybeli változását rendszerszintű korrekció nem követte. A szabályozási rendszer változásának súlypontja így nem a sarkalatos konszolidáció, hanem a személyzet egyszerű többséggel megvalósítható szabályozási rendszere, különösen a szolgálati nyugdíj kivezetése során keletkezett. Rövidtávon – ellensúlyozva az alaptörvényi szintre emelt önkéntes tartalékos rendszerrel – nem eredményezte mindez a feladatok ellátására való alkalmatlanságot, hosszabb távon azonban a hivatásos szolgálat korlátozási és juttatási többlet-egyensúlyának újraértelmezése nélkül az alkotmányos funkció elláthatósága veszélybe kerülhet. A működőképesség hosszabb távú megőrzése nagyobb jelentőségű feladatnak tűnik jelenleg, mint a sarkalatos elemek esetleges finomhangolásai.