MTA Law Working Papers
2014/57
A tanulmány az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányjogi feltételeit tekinteni át abból az aspektusból, hogy a „szuverenitásféltés” mennyire mutatható ki a szövegből, s mi valósul meg a gyakorlatban. Kevés szó esik róla, de az Alaptörvény a korábbi Alkotmány Európa-klauzuláját, illetve a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát rendező szabályát változatlan tartalommal vitte tovább. Az Európai Unióhoz való tartozásunk tekintetében a szuverenitás vonatkozásában identitásváltás az alkotmányozás szintjén nem történt, viszont a politikai retorika szerint igen. Mi ennek az oka? Milyen mérlegelési tartományt hagy az Alaptörvény a mindenkori kormányra a szuverenitás megjelenítésére? Ezekre és hasonló alkotmányjogi kérdésekre keresi a választ a dolgozat.