MTA Law Working Papers
2014/45
Napjainkban a határvonalak elmosódása és államok feletti joghatósággal rendelkező nemzetközi szervezetek létrejötte révén a nemzeti szuverenitás és a globalizálódó szemlélet összeütközésének lehetünk tanúi, gyakran érezhető ez a konfliktus az Európai Unió egyes tagállamai részéről is. Előadásom és tanulmányom témájául azért választottam az állampolgárok és külföldiek témakörét, mert egy ország területén számtalan jogilag különböző csoportba tartozó ember található a migráció kapcsán, mely kihatással van természetszerűleg a szuverenitásra. Míg az állampolgárok a szuverenitás személyi hatálya alatt állnak, addig szokás azt mondani, hogy a külföldiek az állami szuverenitás területi hatálya alatt állnak. A hazánkba érkező külföldiek egy részéből magyar állampolgárok lesznek, ezért joggal merül fel a kérdés a szuverenitást illetően, hogy milyen embercsoportok törekednek arra, hogy kivegyék részüket majdan az állami főhatalom gyakorlásából, vagyis a szuverenitásból? Kik fognak beleszólni az államügyek intézésébe vagy kik lesznek éppen jogosultak arra, hogy magyar állampolgárságukat elnyerve állami hivatalokat töltsenek be? Természetesen azok az embercsoportok sem lehetnek közömbösek számunkra, akik nem törekednek ugyan a magyar állampolgárság megszerzésére, de rövidebb vagy hosszabb időre különböző célokkal hazánk területén tartózkodnak. Ezeket a kategóriákat szeretném összefoglaló jelleggel ismertetni, majd ezt követően a külföldi migránsok által életre hívott, a közfelfogás szerint szóba jöhető veszélyeket szeretném csoportosítani. Mindezek alapján az írás komplex szemléletű, jogi és nem jogi szempontú megközelítést egyaránt alkalmaz. A migránsok által életre hívott veszélyeket öt csoportba sorolom: 1. A munkahelyek elvesztése, illetve az ettől való félelem, 2. Bűncselekmények elkövetése, 3. Terrorfenyegetettség, 4. Kulturális és vallási különbségek által okozott feszültségek, 5. Járványügyi veszélyek