Szabó Máté Dániel: Szelektív szigor az információs szabadságjogok érvényesülésének ellenőrzésében
2014/32
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény az információs jogok anyagi jogi keretein bár eredményezett apróbb változásokat, nem változtatott a jogok védelmének karakterén. A személyes adatok védelmét továbbra is információs önrendelkezési jogként, a közérdekű adatok nyilvánosságát pedig kikényszeríthető szabadságjogként biztosította, utóbbin csak a törvény 2013. évi módosítása eredményezett – nem támogatható – változást. A legfontosabb változás az érintett jogok védelmének intézményi kereteiben történt: az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely – papíron – rendelkezik mindazokkal az attribútumokkal, amelyek egy független szervtől elvártak. A hatóság azonban mind az adatvédelem, mind pedig az információszabadság tekintetében igen jelentős részben a végrehajtó hatalom tevékenységét ellenőrzi. Relatív függetlensége körében tehát az vizsgálandó, hogy milyen hatással van a Hatóság működésére, ha ellenőrző szervezet vezetőjének személye az ellenőrzött végrehajtó hatalom fejétől függ: az csak az lehet, akit a miniszterelnök erre a tisztségre kijelöl. Az írás azt vizsgálja, hogy igaz-e az a hipotézis, miszerint a NAIH a kormányzattal szemben megértő, a magán-adatkezelőkkel szemben viszont szigorú. Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatok áttekintésével arra keresi a választ, hogy a hatóság az elmúlt években mennyire volt határozott az állami adatkezelőkkel, azon belül is a kormányzattal szemben, összehasonlítva ezt azzal, hogy a magán-adatkezelőkkel szemben mennyire erélyesen lépett fel.