Kádár Pál: Sarkalatos átalakulások – A kétharmados/sarkalatos törvények változásai a honvédelem területén 2010-2014
2014/36
A kétharmados szabályozási tárgykörben a legalapvetőbb tartalmi változást a különleges jogrendre vonatkozó rendelkezések profiltisztítása jelentette. Az 1949. évi XX. törvény rendszerváltást követően kialakított minősített időszakokra vonatkozó rendelkezéseit az Alaptörvény immár „fajtatiszta” különleges jogrendi rendelkezésekké nemesítette. Külön érdeme a jogalkotónak, hogy a kapcsolódó alacsonyabb szintű szabályozók megalkotására rendkívüli gyorsasággal sor került, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény gyakorlatilag az Alaptörvénnyel egyidejűleg, 2012. január 1-jén lépett hatályba. A különleges jogrendre vonatkozó szabályok – vélhetően annak köszönhetően és szerencsénkre, hogy ezek gyakorlati alkalmazására valóban csak rendkívüli esetben és csak szűk körben (veszélyhelyzet) került sor – néhány kérdésben elvarratlanok. Vajon hogyan érvényesíthetőek a jogalkotás általános szabályai, amennyiben a Honvédelmi Tanács megalakulását követően az Országgyűlés is ülésezik? Rendelkezésre állnak-e a különleges jogrendi szabályozók tervezetei? Vajon megoldható-e tényegesen az Alkotmánybíróság folyamatos és korlátozásmentes működése rendkívüli állapotban? Mindezek mellett az Alaptörvény a Magyar Honvédség egyes korábbi feladatait is a legfelső szintű jogi szabályozás szintjére emelte, ezzel sarkalatossá téve olyan jogintézményeket, mint az önkéntes tartalékos rendszer, vagy a Magyar Honvédség közreműködése a katasztrófavédelmi feladatokban.