MTA Law Working Papers

 

Mécs János: Az állami szervek kommunikációs semlegessége a kampányban – egy eltűnő alapelv?

2020/29
A Kúria egy 2019 őszi döntésében arra a konklúzióra jutott, hogy az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a kampányban, és arra a választási eljárási kódex szabályaiból sem lehet következtetni. A döntés éles kontrasztban áll a bíróság 2018-as, az addigi joggyakorlatot cizelláló és az állami semlegesség kampányban való érvényesülését normatívan is megalapozó „STOP” döntésével. Tanulmányom kérdése az, hogy milyen tényezők közrejátszása eredményezte azt, hogy a bíróság gyakorlata a fenti fordulatot vette. A probléma alkotmány- és demokráciaelméleti vizsgálata azt mutatja, hogy habár az állami szervek semlegessége a kampány során hordoz belső ellentmondásokat, amelyek megnehezíthetik a probléma normatív kezelését, azonban mind az európai soft-law sztenderdek, mind a német, valamint a 2018-ra megszilárduló magyar joggyakorlat arra enged következtetni, hogy dogmatikailag a kérdés megnyugtatóan rendezhető. A tanulmány konklúziója, hogy a semlegesség elvének erodálása a kúriai gyakorlatot kazuisztikusan „felülkodifikáló” jogalkotásra, valamint az Alkotmánybíróság által a bíróságra helyezett, választási ügyekben különösen érzékelhető nyomásgyakorlásra vezethető vissza. Mivel a Kúria ítélete nem került az Alkotmánybíróság elé, az állami semlegesség jövője továbbra is kérdéses, az alkotmányos háttér és a választási eljárás alapelveinek változatlansága azonban abba az irányba mutat, hogy az elv továbbra is következik normatív értelemben a magyar jogrendszer szabályaiból.

Rólunk