Szabó Endre Győző: Az adatvédelmi és adatnyilvánossági szabályozás átalakulása
2014/33
A személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzésére hivatott szerv modellváltáson ment keresztül a 2011-ben elfogadott szabályozás nyomán. A korábbi ombudsmani intézményt adatvédelmi hatóság váltotta. A szabályozás átalakításának célja a jogsértések súlyához igazodó állami fellépés megteremtése, a jogvédelem szintjének javítása volt. Az ombudsmani típusú „puha” intézményi keret nem adott megfelelő mozgásteret arra, hogy a biztos az érintettek érdekeit adott esetben súlyosan sértő ügyekben hatékonyan, a bírságolást is magában foglaló hatósági eszközökkel léphessen fel. A modellváltást számos körülmény indokolta. Az interneten megvalósuló adatkezelések elterjedése révén drámai módon felgyorsult az egyént érintő információk terjesztésének lehetősége, amely szükségszerűen váltotta ki az adatvédelmi hatóságok globális erőfeszítéseit döntéseik jobb kikényszeríthetősége érdekében. A vizsgált ügyek terén az elmúlt két évtizedben egyértelmű eltolódás tapasztalható az állami adatkezelések felől a privát célú adatkezelések irányába. Az ombudsman fellépése az állami szervekkel szemben hatékonyabbnak bizonyult, míg a piaci szereplők vizsgálatakor hatósági fellépés indokolt. És sajnálatos módon ebben a sorban kell megemlíteni azt a jelenséget, hogy az internet nyújtotta arctalanság csak növelte a jogtalan adatkezelések számát. A Hatóság nem csupán arra törekszik, hogy egyes vállalkozásokat rászorítson a jogszerű eljárásra, hanem azt is célul tűzi ki, hogy ahol szükséges, ott eljárásainak és szankcióinak révén az általános gyakorlatot is megváltoztassa. Hatósági eszközökkel van erre esély, tehát az új szabályok a célok eléréséhez szükségesek és az eddigi tapasztalatok alapján hatékonynak bizonyultak.