Magyarország Alaptörvénye jelentősen módosított a közvetlen demokrácia korábbi intézményein. Megszűnt a népi kezdeményezés (népi napirend iniciatíva) és a véleménynyilvánító népszavazás, módosult a tiltott tárgykörök listája. Az Alaptörvény eltörölte az országgyűlési képviselők egyharmadának azon jogát is, hogy népszavazást kezdeményezzenek. Az 1997 óta érvényesülő 25%-os jóváhagyási kvórum helyébe visszaállította a korábbi 50%-os részvételi küszöb követelményét. Az új népszavazási törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény) ezen új alkotmányos keretek között rendezi a közvetlen demokratikus eszközök részletszabályait. Kiindulópontját nemcsak az Alaptörvény módosult előírásai, hanem olyan korábbi alkotmánybírósági határozatok is képezik, amelyek valamely kérdésben törvényhozói mulasztást állapítottak meg. Új szabályokat tartalmaz a komolytalan kezdeményezések kiszűrése és az azonos tárgyú kezdeményezések kezelése érdekében. Rendezi a népszavazási kezdeményezés visszavonásának kérdéseit. Módosít a jogorvoslati rendszeren és az eljárási határidőkön is. A munkaanyag először ezeket a változtatásokat veszi sorra bemutató jelleggel, kitérve a változtatások okaira és céljaira is. Ezt követően szembesíti a jelenlegi magyar szabályozást az Európa Tanács népszavazásokra vonatkozó 2007-es ajánlásával. Általános megfontolásokat fogalmaz meg a közvetlen demokratikus döntéshozatallal kapcsolatban a külföldi és hazai tapasztalatok fényében, különös tekintettel a néprészvételi jogoktól várható előnyökre és a képviseleti és közvetlen döntéshozatal összeegyeztetésére. Végül mindezek alapján módosítási javaslatokat tesz mind az Alaptörvényre, mind az új népszavazási törvényre nézve.Magyarország Alaptörvénye jelentősen módosított a közvetlen demokrácia korábbi intézményein. Megszűnt a népi kezdeményezés (népi napirend iniciatíva) és a véleménynyilvánító népszavazás, módosult a tiltott tárgykörök listája. Az Alaptörvény eltörölte az országgyűlési képviselők egyharmadának azon jogát is, hogy népszavazást kezdeményezzenek. Az 1997 óta érvényesülő 25%-os jóváhagyási kvórum helyébe visszaállította a korábbi 50%-os részvételi küszöb követelményét. Az új népszavazási törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény) ezen új alkotmányos keretek között rendezi a közvetlen demokratikus eszközök részletszabályait. Kiindulópontját nemcsak az Alaptörvény módosult előírásai, hanem olyan korábbi alkotmánybírósági határozatok is képezik, amelyek valamely kérdésben törvényhozói mulasztást állapítottak meg. Új szabályokat tartalmaz a komolytalan kezdeményezések kiszűrése és az azonos tárgyú kezdeményezések kezelése érdekében. Rendezi a népszavazási kezdeményezés visszavonásának kérdéseit. Módosít a jogorvoslati rendszeren és az eljárási határidőkön is. A munkaanyag először ezeket a változtatásokat veszi sorra bemutató jelleggel, kitérve a változtatások okaira és céljaira is. Ezt követően szembesíti a jelenlegi magyar szabályozást az Európa Tanács népszavazásokra vonatkozó 2007-es ajánlásával. Általános megfontolásokat fogalmaz meg a közvetlen demokratikus döntéshozatallal kapcsolatban a külföldi és hazai tapasztalatok fényében, különös tekintettel a néprészvételi jogoktól várható előnyökre és a képviseleti és közvetlen döntéshozatal összeegyeztetésére. Végül mindezek alapján módosítási javaslatokat tesz mind az Alaptörvényre, mind az új népszavazási törvényre nézve.