MTA Law Working Papers
2020/28
A tanulmány célja annak feltárása, hogy az elmúlt évtized változásai milyen hatással voltak a kollíziós jog jogágára. 2018. január 1-jén a majd’ négy évtizedet megélt legfőbb belső jogforrásunkat (1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról) egy átfogó reformokat hozó új Kódex (2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról) váltotta fel – mely egy, a megváltozott környezetre adott jogalkotói reakcióként értékelhető.
Az írás számba veszi azon társadalmi-gazdasági környezetben beállt generális változásokat, amelyek az alapvetően lassú reagálású kollíziós jogot reflexióra késztették (II. fejezet). Ezt követően kitér az egyes speciális farktorokra, melyekre a Kódex válaszul született: hogyan formálta a jogág képét az Európai Unió jogegységesítő munkája (III. 1. fejezet); hogyan érintette azt a belső jogszabályi környezet és a bírósági gyakorlat alakulása (III. 2. fejezet), s miként hatottak rá az új tudományos vívmányok (III. 3. fejezet). Nem utolsó sorban pedig arra, hogy milyen perspektívaváltást követeltek a 21. század legújabb kihívásai (III. 4. fejezet).
Minthogy a nemzetközi magánjog is bizonyos fokig az önellentmondások joga (Mádl), a dolgozat is a kettősség jegyében született: a kollíziós jog legújabb tendenciáit, dinamikáját és megújulási képességét a nemzetközi magánjog tudományának hagyományai előtt tisztelegve vizsgálja, vissza-visszaidézve a jogág hazai fejlődésének kiemelkedő szakaszait.