Darázs Lénárd: Teilnichtigkeit in der deutschen Privatrechtsgesetzgebung der Neuzeit vor dem BGB
2017/20
Amennyiben az érvénytelenség oka a szerződés egy meghatározott részét érinti, a modern jogrendszerek a részleges érvénytelenséggel kapcsolatos szabályrendszert rendelik alkalmazni az érvénytelenség jogkövetkezményeként. Ellentétben a magyar Ptk. szabályozási konstrukciójával (6:114. §) a német BGB (§ 139) ilyen esetben főszabályként a teljes érvénytelenséget mondja ki, és csak abban az esetben engedi az érvénytelen rész nélkül fennmaradni a szerződést, ha alaposan feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna. A BGB hivatkozott megoldása a német jogfejlődésben is meglepetésnek számított, mert a BGB-t megelőző partikuláris magánjogi kódexekből nem ez a szabályozás következett volna. A részleges érvénytelenség dogmatikai összefüggéseinek megértését nagyban segíti, ha megismerjük azt a jogfejlődési folyamatot, amelyben a ma is hatályos egyik szabályozási modell megszületett. A német nyelvű jogtörténeti tárgyú tanulmány ezért azt tekint át, hogy miként jelent meg a BGB-t megelőző német nyelvű magánjogi kódexekben a részletes érvénytelenség szabályozása.