MTA Law Working Papers
2020/35
A tanulmány olyan csoportspecifikus hatásokat, valamint rendszerszintű hátrányokat vizsgál, amelyek eredője, vagy adott esetben ezeknek további katalizátora a koronavírus megjelenése. A tanulmány a következő szerkezetet követi: elsőként elkülönítjük a vírus és a csoportspecifikus hatások négy esetét. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, ahol társadalmi, állami, intézményi fellépéstől, cselekvéstől függetlenül is erőteljesebben jelentkezik bizonyos csoportok vonatkozásában (biológiai vagy kulturális okokra visszavezethetően.). A következő esetkör arra vonatkozik, amikor a vírussal kapcsolatos járványügyi intézkedések automatikusan, természetükből fakadóan érintenek hátrányosan egyes csoportokat. A harmadik csoportba azok a társadalmi okokra visszavezethető, egyes csoportokat érintő rendszerszintű hátrányok tartoznak, amelyeket a koronavírus felerősít. Végül, a negyedik csoportba azok a koronavírus elleni intézkedések tartoznak, amelyek egyes társadalmi csoportokat aránytalan mértékben sújtanak.
A COVID-kérdésről általánosabb vizsgálat irányába emelkedő második fejezet a korábbi rész jogi értelmezési tartományát jelöli ki azzal, hogy az egyenlőtlenségek (és az az elleni fellépés) jogi fogalomrendszerét tekinti át. A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban (a különböző alapjogok korlátozása mellett) a legyakrabban ugyanis a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye mint alkotmányos alapjog merül fel. A fejezet a jogi fogalomalkotás és operacionalizálás kérdését járja körül.