MTA Law Working Papers
2017/11
2016-ban a magyar joghallgatók motivációinak, (mindenekelőtt közjogi) jogismeretének, attitűdjeinek, és az Alaptörvényben megjelenő értékekre vonatkozó preferenciáinak feltárására irányuló átfogó, az összes hazai jogi karra kiterjedő vizsgálatot indítottunk.. Célunk az volt, hogy a jelzett kérdéskörökre vonatkozó információkon túl a magyar jogászképzés hatékonyságára vonatkozó ismeretekhez is jussunk, melyek a jogász képzőhelyek, és a jogalkotó számára is hasznosítható ismereteket nyújthat. Vizsgálatunkat az általunk 1996. decemberében, Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, valamint 1997. nyarán a németországi göttingeni egyetemen joghallgatók körében végzett összehasonlító jogszociológiai felmérésre alapoztuk. E korábbi vizsgálatok során a hallgatók attitűdjeit, motivációit, elhivatottságát elemeztük a jogászi pályával kapcsolatosan. A 2016-os kutatás azonban nem pusztán e korábbi vizsgálat megismétlésére szorítkozik, hanem a vizsgálati keretek jelentős bővítésével, egy jóval átfogóbb, nagy mintán elvégzett kutatásra tesz kísérletet. Jelen tanulmány azonban kifejezetten a 20 évvel ezelőtti, szegedi joghallgatók körében végzett kutatás eredményeit hasonlítja össze a frissen szerzett ismeretekkel. Tanulmányunkban a két évtizedes távolság talaján szignifikáns különbségekre tudunk rámutatni, melyek mindenekelőtt a társadalmi változásokból, a munkaerőpiac átalakulásából, és a felsőoktatás, azon belül a jogászképzés reformjából következnek.