MTA Law Working Papers
2014/23
Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Ez alatt a tíz év alatt jelentős esetjog halmozódott fel, de még mind a mai napi hiányzik egy egységes doktrína az uniós és a belső jog viszonyának leírására. Az alkotmánybíróság hol szabotálja az uniós jog érvényesülését, mint az orvosi ügyeleti díjak vagy az elfogató parancs ügyében, hol vitatott belső jogi megoldásokat igyekszik vele igazolni, mint a versenyhatóság soft jogát, hol pedig vonakodik az uniós jogból fakadó következményeket levonni, mint a bírák kényszernyugdíjazása esetén. Függetlenül attól, hogy milyen többség volt az alkotmánybíróságon, az uniós jogot soha nem tudta a testület az alkotmányos előírások érvényre juttatásával egy egységes, következetes és kiszámítható doktrína keretében kezelni. Az tanulmányban elsősorban ezeket az egyenetlenségeket igyekszem bemutatni, illetve megkísérelni megadni egy lehetséges doktrína vázát.