MTA Law Working Papers
2023/9
A terroristák és a jogállamok közötti „kapcsolat” a kétezres évek elejétől kezdődően izgalmas morális kérdéseket vet föl, különösen az emberi életnek és méltóságnak a második világháború borzalmait követő kihangsúlyozása és jogi körülbástyázása vonatkozásában. Az emberi élet a nyugati társadalmi-kulturális közegben különleges védendő értékké vált és számos speciális alapjogot kapcsoltak hozzá, mint például az emberi méltósághoz való jog védelmét. Az emberi méltóság olyan védendő érték, amelynek pontos meghatározása lehetetlen, a különböző szuverén entitások által megalkotott jogi dokumentumok is legfeljebb körülírni képesek, ezért a jogállamok mindenkori törekvése arra irányul, hogy a legalapvetőbb megsértését jelentő cselekményeket megtiltsák (a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma). Az élet elvétele és az emberi méltóság megsértése csupán rendkívül kivételes esetekben, elméleti síkon jellemzően a jog uralmán kívüli területekre és állapotokba helyezve történhet. Természetesen az egyének testi-lelki integritása és a jogegyenlőség rendkívül széles skálán értelmezhető, azonban bizonyos alapvető sérelmük azonnal szembetűnik.