MTA Law Working Papers
2016/15
Az alkotmányos identitás jogi szempontból is egyre növekvő jelentőségre tesz szert, különös tekintettel arra, hogy normatív szövegekben – az Európai Unió alapító szerződésében és a magyar Alaptörvényben – is megjelenik. Emiatt úgy vélem, hogy hosszabb tanulmányban érdemes áttekinteni az alkotmányos identitásra vonatkozó eddigi gyakorlatokat, szakirodalmi álláspontokat, majd az identitás és a kollektív identitás más társadalomtudományokban kimunkált jellemzőit. Mindezek figyelembevételével törekszem – amennyire a jogfejlődés jelenlegi állapotában és szakaszában az lehetséges – egy olyan keretet felvázolni, amely segíthet az alkotmányos identitás alkotmányjogi jellemzői megragadásában, a tagállami alkotmányos identitásnak az európai integrációban való megfogalmazásában, annak megértésében és értelmezésében. Ennek során azonban számos fogalmi bizonytalanság, megközelítésbeli probléma merül fel, ami miatt a tanulmányra csak a jelenlegi álláspontok összegzéseként, így a további témabeli kutatásokhoz hasznos alapanyagként tekintek, és az a célom vele, hogy hozzájáruljak az alkotmányos identitásról szóló, egyre erősödni látszó szakmai párbeszédhez.