Drinóczi Tímea: A szociális jogok: nemzetközi kitekintés, nemzeti gyakorlat és alapjogi jelleg
2018/4
A szociális jogok alapjogi megítélése sem az irodalomban, sem a joggyakorlatban nem egyértelmű, bár olyan irányú változás tapasztalható, amely a korábbi tradicionálisnak tűnő felfogáson még a válságok ellenére is túllép. A tradicionális felfogásban a szociális jogok tág értelemben rögzültek, és így e jogcsoport magában foglalja a gazdasági és a kulturális jogokat is. E nézet szerint a szociális jogok nem alapjogok, nem alanyi jogok, bíróság előtt nem kikényszeríthetőek. Újabban azonban el- és felismerést nyer, hogy a szociális jogok nem homogén jogcsoportot jelent, alapjogi jellemzőket is felmutathat, különösen az azonos jogi kultúrájú államokban. Az európai trend – amelybe a magyar alkotmányos gyakorlat részben illeszkedik – a szociális jogoknak az emberi méltósághoz való kötése, az érvényesíthetőség fogalmának a kikényszeríthetőségre való kiterjesztése, a klasszikus szabadságjogok vagy jogelvek felhívása a szociális jogok védelme érdekében.