MTA Law Working Papers
2016/12
A jelen tanulmányban a jogtudat-kutatások terén felmerülő elméleti kérdések, kutatási témák vázlatos áttekintésére teszünk kísérletet. E vázlat alapvetően egy fogalmi analízisre támaszkodó, az egyéni jogtudat és a jogi kultúra közötti kapcsolatrendszer fogalomtérképének megrajzolását, illetve a jogtudat-kutatások tematikájának áttekintését szolgálja, s ez által az elmúlt évtizedben újra megélénkülő hazai kutatások összehangolását kívánja elősegíteni.
Ennek során először számba vesszük az egyén és a társadalom közötti kölcsönhatásokban megjelenő hatásmezőket – a szocializáció, a kommunikáció, valamint a jogalkotás és az egyéni jogi, illetve jogilag releváns cselekvések hatásnyalábjait. Ezt követően vizsgáljuk meg az e társadalmi folyamatokat közvetítő társadalomszerkezeti elemek – a társadalmi rétegződés, valamint a szocietális és professzionális csoportok – egyéni jogtudatra, illetve a jogi kultúra alakulására gyakorolt hatását, külön figyelmet szentelve e körben a jogászi professziónak. Végezetül az egyéni jogtudat elemeit – az értelmi, érzelmi és akarati mozzanatok –, valamint szerkezetét vesszük szemügyre. A fogalmi tisztázás során a legradikálisabb korrekcióként a „társadalmi szintű jogtudat” kategóriája helyett a „jogi kultúra” fogalmának bevezetését javasoljuk, továbbá ez utóbbin belül a „laikus” és a „professzionális” jogi kultúra megkülönböztetését.