MTA Law Working Papers
2023/7
Amikor 2019-ben témát kerestem a doktori kutatásomnak, az analitikus jogelméleten belül ez volt az egyik legfelkapottabb téma, noha természetesen – főleg Joseph Raz nyomán – már több mérvadó monográfia született a témában. Mindazonáltal a metaetika iránti élénkülő figyelem együttjárt azzal, hogy egy sok tekintetben stagnáló jogelméleti kutatási program (az általános jogelmélet) „új játékszerekhez” jusson. Amint megélénkült az indokok iránti érdeklődés, egyből felmerült, hogy miként tudjuk ezt a bővülő, finomodó filozófiai fogalomkészletet a jogelmélet területére átültetni. A kezdeti fellángolást és néhány, egyébként kitűnő, munkát leszámítva azonban az analitikus jogelméleten belül, úgy tűnik, hogy négy év elteltével a jog normativitása már nem igazán „sikkes” téma. Ehelyett az analitikus jogelmélet részben az ontologizálás (pl. a jog mint artefaktum), részben az explicit módon normatív teoretizálás (hogyan kellene kezelni bizonyos kérdéseket jogilag), vagy épp a jogelmélet „különös része” (pl. büntetőjog-elmélet stb.) felé fordult – de legfőképpen megőrizte igen erős fragmentáltságát.