Tóth J. Zoltán: A dogmatikai, a logikai és a jogirodalmi értelmezés a magyar felsőbírósági gyakorlatban
2015/17
A tanulmány alapja egy empirikus jogszociológiai kutatás, melyre 2009–2011 között került sor. E felmérés során a magyar felsőbíróságok (elsősorban az akkori Legfelsőbb Bíróság, kisebb részben az ítélőtáblák) jogértelmezési gyakorlatára voltunk kíváncsiak: arra, hogy milyen módszereket használnak mindennapi ítélkezésük során ténylegesen a hazai felsőbíróságok. Az akkor felállított 14 jogértelmezési módszer és azok belső fajtái közül jelen írásban a jogi szakmai nyelvi szemantikai, vagyis a jogi terminológia szerinti dogmatikai értelmezés, a dogmatikához szorosan kapcsolódó, a szó szerinti jelentésen túlmutató logikai interpretáció, illetve a jogirodalmi („jogtudományi”) értelmezés használatának elterjedtségét, valamint e metódusoknak a gyakorlati érvelésben játszott szerepét, súlyát vesszük szemügyre.