Bán-Forgács Nóra: Az adatvédelmi ombudsman intézményének politikai-történeti előzményei

Bakó Beáta: Bárcsak a magyar AB lenne ilyen „szűklátókörű”! A Bundesverfassungsgericht EU elleni „lázadása” és az alkotmányos párbeszéd EU elleni „lázadása” és az alkotmányos párbeszéd

Izsó Krisztina: A cselekvőképtelenek védelme – A francia, az osztrák és a magyar jog összehasonlító elemzése

Kecskés D. Gusztáv: Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az 1956-os magyar menekültek nemzetközi jogvédelme

Kiss Valéria - Maléth Anett - Tőkey Balázs - Hoffman István - Zsille Katalin - Dombrovszky Borbála: A gondnoksági perek empirikus vizsgálata

Örkényi László: Jogalkotási hatásvizsgálat a fizetési meghagyásos eljárás értékhatára kapcsán – Egy társadalomtudományi kérdés megválaszolása ROC analízissel

A Routledge kiadó gondozásában jelent meg Gárdos-Orosz Fruzsina és Szente Zoltán szerkesztésében a Populist Challenges to Constitutional Interpretation in Europe and Beyond című kötet.

A könyv, amelynek szerzői között a nemzetközi alkotmányjog-tudomány számos kiemelkedő képviselője szerepel, a populizmus és a populista rendszerekben alkalmazott alkotmányértelmezés közötti kapcsolatot vizsgálja. Azt a kérdést tárgyalja, hogy a populista kormányok és mozgalmak vajon új és sajátos alkotmányelméleteket, doktrínákat és értelmezési módszereket dolgoztak-e ki, illetve ösztönöztek-e erre, vagy alkotmány-, illetve más felsőbíróságaik továbbra is a régi, hagyományos értelmezési eszközöket használják az alkotmánybíráskodásban. A könyv négy részre tagolódik. Az I. rész a populista alkotmányosság elméleti vonatkozásait tárgyalja, míg az „Alkotmányértelmezés és populizmus Európában" című második rész összehasonlító perspektívából vizsgálja a témát, azoknak az európai országoknak a gyakorlatát elemezve, amelyekben a populizmus a legelterjedtebb. A harmadik rész kitekintést nyújt az amerikai alkotmányos rendszereire, s azzal foglalkozik, hogy az Egyesült Államokban a közelmúlt politikai fejleményei hogyan hatottak a bírói felülvizsgálat hagyományos értelmezési módszereire, valamint általános áttekintést ad Latin-Amerikáról is, ahol több populista kormány működik, illetve erős populista mozgalmak vannak. Végül a szerkesztők zárótanulmánya foglalja össze az összehasonlító kutatás eredményeit, és a könyv következtetéseit.

13:00 Navratyil Zoltán dékánhelyettes - Megnyitó
13:10 Landi Balázs mb. tanszékvezető - Megemlékezés Prof. Dr. Tattay Leventéről
13:25 Faludi Gábor - A szerzői jogi szerződési jog a CDSM Irányelv átültetése után
13:40 Gonda Imre - A földrajzi árujelzők helye és szerepe a szellemi tulajdon hazai, európai és globális rendszerében
13:55 Szamosi Katalin - Rosszhiszeműség megítélése a magyar és európai védjegyjogban
14:10 Zakariás Kinga Rita - A közszereplők magánjogi személyiségvédelmének alkotmányjogi aspektusai, különös tekintettel a képmás védelmére
14.25 Landi Balázs - Szellemi értékek nemzeti mértéke, avagy nemzeti értékek szellemi mértéke: a hungarikum
Kávészünet 15.00
Délutáni szekciók

Lovászy László Gábor, tudományos főmunkatárs (NKE), miniszteri biztos (Miniszterelnökség) társszerkesztésében nemrég megjelent az Európai Körkép című kötet, melyet az NKE kiadója a Ludovika kiadó adott ki. A kötet bemutatására az NKE a Miniszterelnökséggel együttműködésben könyvbemutató konferenciát szervez. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.A regisztrációs felület megtalálható az NKE honlapján.

Intézetünk munkatársai 2021. július 9. péntek délutánra panelt szerveztek az International Society of Public Law (ICON) éves konferenciáján, amelyre ezúttal a járványhelyzet és az abból következő utazási korlátozások miatt online formában került sor.

A panelt intézetünk igazgatója, Gárdos-Orosz Fruzsina moderálta, discussantként pedig kollégánk, Varju Márton működött közre. Az első előadást Mezei Kitti és Ambrus István tartották, akik a mesterséges intelligencia (MI) megjelenését vizsgálták a büntetőjogi szabályozásban és gyakorlatban. Ezt követően Chronowski Nóra, Kálmán Kinga és Szentgáli-Tóth Boldizsár az MI bírósági alkalmazásának lehetőségeit és ezen változásoknak a tisztességes eljárásokra gyakorolt hatásait járta körbe. Czebe András az MI-alapú DNS vizsgálatok bizonyítási eljárásban való felhasználását és az ezzel összefüggő kockázatokat elemezte. Végezetül Kecskés Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI fokozatosan teret nyer a nemzetközi közjogban is és számottevően fogja befolyásolni az államközi kapcsolatok alakulását. A másfél órás panel folyamán a hallgatóság számos aspektusát ismerhette meg a mesterséges intelligencia jogi vetületeinek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI-nek teret engedő, de a garanciák megőrzését szem előtt tartó szemlélet egyensúlya vezethet el hosszabb távon a modern technológia kínálta lehetőségek leghatékonyabb kiaknázásához.

Szeptembertől tovább folytatódik a témával foglalkozó rendezvényeink sorozata és újra indulnak a MI jogrendszerre gyakorolt hatását körbejáró rendszeres tudományos üléseink is.

A Jogtudományi Intézet kutatói idén is sikeresen szerepeltek az NKFIH pályázatokon (volt OTKA), 3 pályázat kapott támogatást a 2021-es forduló eredményei alapján. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kollégáink alábbi pályázatait ítélte támogatásra érdemesnek:

- Könczöl Miklós: Jogi érvelés a XXI. században c. 4 éves fiatal kutatói kiválósági projekt.

Rövid összefoglaló: Az érveléselmélet területén az utóbbi két évtizedben két fő kutatási irány azonosítható. Egyfelől az érvelési hibák és visszaélések hagyományos elméletét kérdőjelezik meg, konkrét érvtípusokat vizsgálva és értelmezve logikai vagy pragmatikai "hibák" helyett "gyönge érvekként". Másfelől az adatbányászat és a számítógépes érvelési modellek megjelenésével a hétköznapi érvelési minták és gyakorlatok empirikus tanulmányozása is jelentősen könnyebbé vált. Tervezett kutatásunkban ezen irányzatok meglátásait igyekszünk alkalmazni a jogi érvelés tanulmányozásában. Kutatásunk során mind analitikus, mind empirikus szempontból vizsgáljuk a jogi érveket, különös tekintettel a következő témákra: (1) az érvelési hibák új értelmezése a jogi okfejtésben, (2) az egyes jogágak sajátos érvtípusai és dogmatikája közti kapcsolatok, (3) a bírói indokolás érvelési mintái, valamint (4) az új kutatási módszerek alkalmazási lehetőségei az érvelési stratégiák föltárásában.

Résztvevők: Bencze Mátyás, Könczöl Miklós, Lőrincz Viktor, Polyák Gábor, Szalay Klára.

- Mezei Kitti: Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában c. 3 éves fiatal kutatói kiválósági projekt.

Rövid összefoglaló: A modern technológiai fejlődés a jogrendszert folyamatosan kihívások elé állítja, ezért a kutatás azt vizsgálja, hogy a technikai változásokra mennyiben képes a jog reagálni. Egyrészt a jogi szabályozás hiánya alááshatja a jogbiztonságot, másrészt a túlszabályozás gátolhatja az innovációt A kutatás célja, hogy feltérképezze a nemzetközi, uniós és hazai jogi szabályozást, valamint a releváns bírósági döntéseket a mesterséges intelligencia (MI) területén. A vizsgálat különböző jogterületeket érint, például lefedi az emberi jogokkal, illetve az adatvédelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket, a polgári jogi és a büntetőjogi, valamint az EU és a nemzetközi jogi szabályozás egyes részeit.

Résztvevők: Ambrus István, Chronowski Nóra, Czebe András, Győry Csaba, Hoffmann Tamás, Kálmán Kinga, Kecskés Gábor, Kovács Szitkay Eszter, Mezei Kitti, Pap András László, Papp Mónika, Polyák Gábor, Rácz Lilla, Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr, Weinerné Friedery Réka.

- Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr: Az összehasonlító alkotmányjog perspektívái. Alkotmányos gyakorlat a világ országaiban a COVID-19 pandémia idején c. 3 éves fiatal kutatói kiválósági projekt.

Rövid összefoglaló: A kutatási projekt a Covid-19 pandémia alkotmányos következményeinek feltárásához igyekszik hozzájárulni egy a kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot feldolgozó globális adatbázis segítségével. Az elmúlt hónapokban a szakirodalom a különleges jogrend számos jogi aspektusát tárta fel. Fontos elemzések láttak napvilágot az alapvető jogok különleges jogrendben történő korlátozásainak mércéiről, a válság hatalommegosztásra gyakorolt hatásairól, a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat rendszerezésével a szakirodalom azonban mindeddig adós maradt. Az alkotmánybíróságok (vagy legfelső bíróságok alkotmányos felülvizsgálati hatáskörökkel) a pandémia számos aspektusára reflektáltak, ennek az esetjognak az alapos áttekintése pedig hozzájárulhat elméleti és gyakorlati tekintetben is a különleges jogrend kereteinek, az alapvető jogok ezen időszakban történő korlátozásainak, a hatalommegosztás alakulásának és egy világjárvány alkotmányos hatásainak újraértelmezéséhez. Számos szerző hívta azonban fel az elmúlt hónapokban a figyelmet arra, hogy a releváns információkhoz történő hozzáférés nehézségei az ilyen irányú kutatások akadályozó tényezőiként merülnek fel. Kutatócsoportunk - amely alkotmányjogászokból, és megfelelő informatikai, illetve adatbázis építéshez kapcsolódó szakemberekből áll – e problémát egy a közegészségügyi válsághelyzethez kötődő alkotmánybírósági gyakorlatot rendszerező globális adatbázis építésével kívánja kiküszöbölni, amely számos további kutatás kiindulópontjaként szolgálhat.

Résztvevők: Bán-Forgács Nóra, Burján Evelin, Chronowski Nóra, Deli Gergely, Halász Iván, Kálmán Kinga, Kecső Gábor, Molnár Csaba, Orbán Endre, Szentgáli-Tóth Boldizsár.

Továbbá Intézetünk munkatársa Kecskés Gábor kutatóként részt vesz Csurgó Bernadett (TK Szociológiai Intézet) Fenntartható fogyasztási mintázatok, viselkedési stratégiák és tudáshasználat a magyar társadalomban. A fenntartható élelmiszer- és energiafogyasztás társadalomtudományi elemzése c. kutatási projektjében.