A konferencia célja a mai magyar alkotmányozás gyökereinek bemutatása. A történelmi narratívák jelenlétét a magyar alkotmányozások során számos kutatás vizsgálta. Ezúttal a különféle megközelítésekkel kapcsolatos politikai, filozófiai, eszmetörténeti, kultúr- és jogtörténeti viták áttekintését, illetve a különböző narratíváknak a jogi gondolkodásra, az alkotmányozásra gyakorolt hatását előtérbe helyező előadásokat várunk.

E körbe tartoznak többek között a 18–19. századi alkotmányos viták, a 20. századi történelmi események – például Trianon, a szocializmus korszaka, a rendszerváltás – és azok hatásainak feldolgozása, beépülése az alkotmányos jogrendszerbe.

Egyes koncepciók, mint a történeti alkotmány, a Szent Korona-tan, a kereszténység és az államalapítás jelentősége régóta jelen vannak a magyar alkotmányos gondolkodásban. Vajon miért van a történelmi múltnak ilyen jelentős befolyása az alkotmányos gondolkodásra, és e narratíva hogyan nyer teret az alkotmányozások során?

A szigorúan jogi doktrinális kereteken túl a konferencia megvizsgálja a történelmi múlt alkotmányjogi jelenlétének gyökereit és hatásait, eljutva addig a kérdésig, hogy milyen hatással van a történelmi múlt a jelenkor alkotmányos rendszerében az alkotmányos identitás koncepciójának kialakítására.

A konferencia az Imagine Project része, és a TK Jogtudományi Intézet támogatásával kerül megrendezésre. Az Imagine Project a Koppenhágai Egyetem Jogi Karán valósul meg 2019 és 2023 között ERC Starting Grant keretében. A projekt elsődleges célja az európai alkotmányos képzetek vizsgálata (Eric Stein és Joseph Weiler nyomán) különös figyelemmel Közép- és Kelet-Európa országainak tapasztalataira. Az alkotmányos képzetek olyan doktrínák, amelyek segítenek motiválni és egyben igazolni is a kormányzás gyakorlatát, és mint jogi konstrukciók a politikai uralmat támogathatják. A projekt keretében esettanulmány készül négy közép-kelet-európai országról (Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország).

A konferencia főbb kérdései:

• Kik és milyen célból alakítják vagy alakították a múltban politikai szinten a történelem mint alkotmányos narratíva használatát?
• Hogyan jelennek meg az állam történelmi gyökerei a magyar alkotmányjogban?
• Milyen szerepet játszik vagy játszott korábban politikai, tudományos, jogi és történelmi szinten a történelemre való utalás a magyar alkotmányos vízióban?
• Miért maradnak relevánsak mind a mai napig a történelmi dokumentumok és a jogi fogalmak?
• Hogyan tudja a történelmi narratívák használata a magyar alkotmányos vízióban támogatni vagy elutasítani az európai alkotmányos gondolatokat?
• Hogyan alakítja az alkotmányt mint jogi dokumentumot (dokumentumokat) a történelmi narratíva egykor és most?

A mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorol társadalmunkra és életünk egyre több területén jelenik meg. Többek között önállóan köthet szerződéseket, beépül az autonóm járművek rendszerébe, használják az orvosi diagnosztika során, vagy akár bekapcsolódhat bírósági és közigazgatási döntéshozatalba is. A mesterséges intelligencia különböző területeken történő használata során azonban számos kockázat merül fel a rendszer átláthatósága, az elszámoltathatósága és a döntések igazolhatósága kapcsán.

A mesterséges intelligencia alkalmazása számtalan jogi kérdést vethet fel például a polgári jog, a termékfelelősség, az adatvédelem vagy a büntetőjog területén, szinte minden jogterület oldaláról vizsgálva. Az alapvető etikai és szabályozási kérdéseken túl különösen fontossá vált a mesterséges intelligenciához kapcsolódó jogi felelősségi és a kockázattelepítési konstrukciók kidolgozása. Sok esetben nem tisztázott ugyanis, hogy ki vonható jogi értelemben felelősségre: vajon maga a mesterséges intelligencia, vagy minden esetben egy természetes, vagy jogi személy mögöttes helytállása szükséges. Amennyiben az utóbbi megoldást választja a jogalkotó, kinek kell vállalnia a jogi felelősséget? A mesterséges intelligencia alapú eszköz üzembe helyezőjének? Vagy annak, akinek az érdekében a mesterséges intelligenciát alkalmazzák? Esetleg a szoftverfejlesztőknek?

Pályázati felhívásunkkal ezekre és hasonló dilemmákra szeretnénk ráirányítani a hallgatók figyelmét. A tárgyban folyó szakmai diskurzusnak kívánunk további lendületet és teret adni az új jogász generációk bevonásával.

2021-ben a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének Interdiszciplináris jogi kutatások csoportja szervezi meg a VIII. Jog és irodalom szimpóziumot, melyre ezúton meghívunk minden érdeklődőt előadás tartására akár a jogtudományok, akár a bölcsészettudományok területéről. Az előadásokkal szemben – a meglehetősen tág diszciplináris korlátokon túlmenően – nem támasztunk tartalmi megkötéseket, mindazonáltal szívesen látunk olyan témákat is, amelyek a) a „jog és irodalom” magyarországi múltjával, recepciójával, perspektíváival foglalkoznak, b) a „magas” irodalom klasszikusai mellett beemelik elemzésükbe a „populáris” irodalmi szövegeket is.

A „jog és irodalom” olyan interdiszciplináris kezdeményezés, amely az irodalomtudomány eszköztárát és az irodalmi szövegek elemzését a jogtudományba bevonva törekszik arra, hogy új nézőpontokból ismerje meg a jog működését, természetét, társadalmi percepcióját. Az Egyesült Államokból induló irányzat magyarországi intézményes jelenlétének fontos pillére a Jog és irodalom szimpózium elnevezésű konferenciasorozat, amely 2006 óta kétévente kerül megrendezésre vándorkonferenciaként, különböző intézmények szervezésében.

A korábbi szimpóziumokon elhangzott előadások szerkesztett formában megjelentek folyóirat-különszámként vagy önálló tanulmánykötetben, melyek egyben tájékozódási pontként és ihletforrásként is szolgálhatnak a témaválasztáshoz (Iustum Aequum Salutare, 2007/2; Iustitia kirándul, 2009; Iustitia modellt áll, 2011; Iustitia mesél, 2013; Iustitia körülnéz, 2017; online elérhető teljes szöveggel: Iustitia meghallgat, 2018; Iustitia emlékezik, 2020). A kiadás hagyományát a jövőben is ápolni szeretnénk.

A hágai Wolters Kluwer kiadó International Encyclopaedia of Law könyvsorozatának részeként megjelent Szente Zoltán monográfiája a magyar alkotmányos rendszerről. A kötet a magyar alkotmányjog teljes rendszerét átfogja, s nem csupán az Alaptörvény elveit, intézményeit és eljárásait mutatja be részletesen, hanem a 2010 után kialakult alkotmányos gyakorlatot is elemzi.

Megjelent A jogi diagnózisok - A COVID–19-világjárvány hatásai a jogrendszerre című könyv Gárdos-Orosz Fruzsina és Lőrincz Viktor Olivér szerkesztésében, a L'Harmattan kiadónál.

A könyvbemutatóra június 15-én kerül sor.
https://www.facebook.com/events/3013623005527862/

A 2020-as esztendőt a koronavírus okozta COVID-19 betegség határozta meg szerte a világban. Amíg nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás vagy gyógyszer, addig elsődlegesen a jogi szabályozás teremti meg a védekezés alapjait. Ezek a szabályok pedig, bár ideiglenesek, jelentős mértékben változtatnak a jogrendszer működésén és a szabályok tartalmán. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a járvány kezdete óta vizsgálja az ezzel összefüggő kérdéseket hazánkban és nemzetközi összehasonlításban. A kötet tanulmányai részletesen elemzik a járvány hatására bevezetett, vagy a járvány előtt is létező, de a speciális helyzetre alkalmazott nemzetközi jogi, EU-jogi, alkotmányjogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi normákat, a különleges jogrendtől és az államfelelősségtől a légijogon, a nemzetközi kereskedelmen és a szervezett bűnözésen át a kisebbségvédelemig, gyűlölet-bűncselekményekig és az önkormányzati szabályokig. Módszertani pluralizmusra alapozva jogágakon átívelő látképet adunk az olvasó kezébe a járványügyhöz kötődő szabályozás állásáról, valamint jogszabálymutatóval igyekszünk segíteni a szakmabeliek és a szélesebb közönség tájékozódását ebben a folyamatosan változó rendszerben.

A bevezetés és a tartalom elérhető itt: https://www.researchgate.net/publication/351606073_Principiis_obsta

 

Thanks to the European integration’s stimulation of intra-EU trade and mobility, the number of economic transactions and the migration of people have increased remarkably, calling for a clear and effective legal framework. In response to this need, the EU has made extensive use of its competences created by the Treaty of Amsterdam and has enacted various European private international law (“EU PIL”) instruments, taking over most of the field of national private international laws. EU PIL instruments are applied increasingly and gained a determinative significance in civil matters. Nevertheless, national litigants, judges and authorities are still facing challenges in cross-border matters. EU PIL rules need to be applied in a uniform manner. Furthermore, parties and legal counsels engaged in cross-border litigation assume higher risks and incur higher costs.

Nonetheless, the value of private international law unification can be preserved only if the EU PIL instruments are applied correctly and uniformly, hence, the European endeavours in the field should not and cannot stop at statutory unification but need to embrace the judicial practice and make sure that besides the vertical communication between the Court of Justice of the European Union (“CJEU”) and national courts, there is also a horizontal communication between national courts, authorities and the legal community in general. This is crucial for businesses, consumers and families engaged in cross-border mobility, who may be dissuaded from exercising their free movement rights, if encountering unpredictability, uncertainty and unreasonably high costs. Member State courts have a very significant role in the creation of a “Europe of law and justice” and the success of EU PIL in fulfilling its function, to a large extent, centres around Member State courts’ correct and adequate application of the EU PIL rules.

The CEPIL project inquires whether EU PIL functions optimally in the CE Member States in order to secure “a Europe of law and justice”. It examines whether EU PIL instruments are applied in CE Member States in a correct and uniform manner, whether Member State courts deal appropriately with disputes having a cross-border element and whether the current legal and institutional architecture is susceptible of securing legal certainty and an effective remedy for cross-border litigants. The projects research output will be published by Kluwer International.

The Interplay between the EU's Return Acquis and International Law thoroughly examines how the EU’s return acquis is inspired by, and integrates, international migration and human rights law. It also explores how this body of EU law has shaped international law-making relating to the removal of non-nationals.

Set against the background of the classic doctrine on the ‘autonomy of EU law’ and the EU’s external relations objective to ‘develop international law’, the author depicts a legally sound and elaborate picture of the EU’s return acquis vis-à-vis international law, both internally and externally.

From the perspective of the EU legal order, it offers important insights into this field from both a constitutional perspective and from the point of view of the substantive area of migration law (expulsion of non-nationals).

Chapters provide in-depth analysis of the EU’s return-related legislative developments reflecting international law and the expanding return-related jurisprudence of the EU Court of Justice.

Bridging the gap between EU and international law, which both have unique characteristics and are often studied in different spheres, this book will appeal to academics and practising lawyers dealing with the expulsion of migrants in irregular situations.

It will also be a useful read for law scholars, practitioners and postgraduate students who wish to further their understanding of the interactions between these two legal orders.

Due to the outbreak of the pandemic, its immediate and profound impact on mobility and air passenger transport, airlines have been stranded very quickly, and the Member States granted aid to air carriers subject to specific eligibility criteria. The Commission has reacted swiftly to the challenges posed by the epidemic and adopted its Temporary Framework under which vast amounts could be disbursed to market operators. The most controversial eligibility condition set by the Member States is holding a national licence.

This paper’s driving questions are, first, to explore the conditions under which the Member States can grant large amounts of State aid to airlines, and second, whether the requirement to hold a national licence is compatible with EU law. The present paper seeks to improve our understanding of EU law’s capacity to tackle distortions of competition.

Discussant: Francesco De Cecco

10. 00. – 10. 20. Szente Zoltán (TK JTI – NKE ÁNTK): A magyar történeti alkotmány mint alkotmánytípus
10. 20. – 10. 40. Könczöl Miklós (TK JTI – PPKE JÁK): A történeti alkotmány és az Alaptörvény értelmezési szabályai
10. 40. – 11. 00. Halász Iván (TK JTI – NKE ÁNTK): A cseh szentvenceli korona jogállása 1918 után
11. 00. – 11. 40. Hozzászólások, szünet
11. 40. – 12. 00. Szentgáli-Tóth Boldizsár (TK JTI – ELTE ÁJK) – Gera Anna (ELTE ÁJK): Az Országgyűlés lehetőségei a jogértelmezés történeti módszere szerepének erősítésére
12. 00. – 12. 20. Timár Balázs (TK JTI – SZTE ÁJTK – PTE BTK IDI): Törvényerejű szokások – kompromisszumok az 1869. évi IV. tc. mint a kiegyezés utáni harmadik sarkalatos törvény vitája során
12. 20. – 12. 40. Schweitzer Gábor (TK JTI – NKE ÁNTK): „Magyarországon az alkotmánynak ezeréves hagyománya van.” A történeti alkotmány és az Alaptörvény parlamenti vitája
12. 40. – 13. 00. Hozzászólások Zárszó: Gárdos-Orosz Fruzsina (TK JTI), intézetigazgató, tudományos főmunkatárs

Programme
10.00-10.05 Welcome address Fruzsina Gárdos-Orosz director, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies
10.05-10.30 A summary of project findings and new questions Balázs Fekete head of project, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies
10.30-11.30 Roundtable discussion Petra Burai (associate, Max Planck Institute for Social Anthropology) Mojca M. Plesničar (fellow, Insititute of Criminology at the Faculty of Law Ljubljana) Martin Ramstedt (scientific director, Oñati International Institute for the Sociology of Law, Ikerbasque Research Professor) Danilo Vuković (associate professor, University of Belgrade, Faculty of Law)
11.30 Closing remarks