A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete konferenciát szervez 2022. március 10-én Irínyi József (1822-1859) születésének kétszázadik évfordulója alkalmából.

A reformkor rendkívül eseménydús időszakának eredményeihez, a hazai polgári átalakulás előmozdításához nagyban hozzájárult Irinyi József, akinek emléket állít a konferencia születésének bicentenáriumán. Irinyi munkásságának a tudományos feldolgozottsága mégis erősen hiányos, utólagos társadalmi ismertsége pedig alig mérhető.

Irínyi rendkívül szerteágazó életművének legfontosabb mozzanatai jól ismertek. A nyugat-európai utazásairól szóló úti jegyzetei, első magyar házszabály javaslata, sajtótörvény tervezete, mely ugyancsak az első ilyen jellegű dokumentum volt a magyar történelemben, a reformkor jelentős közjogi és politikai publicisztikái az elmúlt években több kutatót foglalkoztattak. Irínyi azonban az ismert művein túl is rendkívül sokat alkotott, cikkei rendszeresen jelentek meg a korszak közéleti és szépirodalmi lapjaiban (Athenaeum, Szépirodalmi Lapok, Életképek, Társalkodó, Pesti Divatlap, Budapesti Hírlap, Országgyűlési Almanach, Pesti Napló, Budapesti Visszhang).

Konferenciánk célja az, hogy elősegítsük Irínyi József életútjának, életművének alaposabb feldolgozását, különös tekintettel az eddig kevesebb figyelemben részesített munkákra, korszakokra és dokumentumokra. A konferencia arra is lehetőséget ad, hogy tágabb összefüggésben, Irinyi munkáin keresztül dolgozzunk fel a reformkorral kapcsolatos ma is érdekfeszítő jogtörténeti kérdéseket, megvitassuk a korszakban kibontakozó, máig ható folyamatokat.

A pályázat célja:

A mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorol társadalmunkra és életünk egyre több területén jelenik meg. Többek között önállóan köthet szerződéseket, beépül az autonóm járművek rendszerébe, használják az orvosi diagnosztika során, vagy akár bekapcsolódhat bírósági és közigazgatási döntéshozatalba is. A mesterséges intelligencia különböző területeken történő használata során azonban számos kockázat merül fel a rendszer átláthatósága, az elszámoltathatósága és a döntések igazolhatósága kapcsán.

A mesterséges intelligencia alkalmazása számtalan jogi kérdést vethet fel például a polgári jog, a termékfelelősség, az adatvédelem vagy a büntetőjog területén, szinte minden jogterület oldaláról vizsgálva. Az alapvető etikai és szabályozási kérdéseken túl különösen fontossá vált a mesterséges intelligenciához kapcsolódó jogi felelősségi és a kockázattelepítési konstrukciók kidolgozása. Sok esetben nem tisztázott ugyanis, hogy ki vonható jogi értelemben felelősségre: vajon maga a mesterséges intelligencia, vagy minden esetben egy természetes, vagy jogi személy mögöttes helytállása szükséges. Amennyiben az utóbbi megoldást választja a jogalkotó, kinek kell vállalnia a jogi felelősséget? A mesterséges intelligencia alapú eszköz üzembe helyezőjének? Vagy annak, akinek az érdekében a mesterséges intelligenciát alkalmazzák? Esetleg a szoftverfejlesztőknek?

Pályázati felhívásunkkal ezekre és hasonló dilemmákra szeretnénk ráirányítani a hallgatók figyelmét. A tárgyban folyó szakmai diskurzusnak kívánunk további lendületet és teret adni az új jogász generációk bevonásával.

2021-ben a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének Interdiszciplináris jogi kutatások csoportja szervezi meg a VIII. Jog és irodalom szimpóziumot, melyre ezúton meghívunk minden érdeklődőt előadás tartására akár a jogtudományok, akár a bölcsészettudományok területéről. Az előadásokkal szemben – a meglehetősen tág diszciplináris korlátokon túlmenően – nem támasztunk tartalmi megkötéseket, mindazonáltal szívesen látunk olyan témákat is, amelyek a) a „jog és irodalom” magyarországi múltjával, recepciójával, perspektíváival foglalkoznak, b) a „magas” irodalom klasszikusai mellett beemelik elemzésükbe a „populáris” irodalmi szövegeket is.

A „jog és irodalom” olyan interdiszciplináris kezdeményezés, amely az irodalomtudomány eszköztárát és az irodalmi szövegek elemzését a jogtudományba bevonva törekszik arra, hogy új nézőpontokból ismerje meg a jog működését, természetét, társadalmi percepcióját. Az Egyesült Államokból induló irányzat magyarországi intézményes jelenlétének fontos pillére a Jog és irodalom szimpózium elnevezésű konferenciasorozat, amely 2006 óta kétévente kerül megrendezésre vándorkonferenciaként, különböző intézmények szervezésében.

A korábbi szimpóziumokon elhangzott előadások szerkesztett formában megjelentek folyóirat-különszámként vagy önálló tanulmánykötetben, melyek egyben tájékozódási pontként és ihletforrásként is szolgálhatnak a témaválasztáshoz (Iustum Aequum Salutare, 2007/2; Iustitia kirándul, 2009; Iustitia modellt áll, 2011; Iustitia mesél, 2013; Iustitia körülnéz, 2017; online elérhető teljes szöveggel: Iustitia meghallgat, 2018; Iustitia emlékezik, 2020). A kiadás hagyományát a jövőben is ápolni szeretnénk.

A szimpóziumra való jelentkezést a 20 percesre tervezett előadások maximum egy oldal terjedelmű absztraktjával a következő e-mail címre várjuk: molnar.andras@szte.hu

A konferencia célja a mai magyar alkotmányozás gyökereinek bemutatása. A történelmi narratívák jelenlétét a magyar alkotmányozások során számos kutatás vizsgálta. Ezúttal a különféle megközelítésekkel kapcsolatos politikai, filozófiai, eszmetörténeti, kultúr- és jogtörténeti viták áttekintését, illetve a különböző narratíváknak a jogi gondolkodásra, az alkotmányozásra gyakorolt hatását előtérbe helyező előadásokat várunk.

E körbe tartoznak többek között a 18–19. századi alkotmányos viták, a 20. századi történelmi események – például Trianon, a szocializmus korszaka, a rendszerváltás – és azok hatásainak feldolgozása, beépülése az alkotmányos jogrendszerbe.

Egyes koncepciók, mint a történeti alkotmány, a Szent Korona-tan, a kereszténység és az államalapítás jelentősége régóta jelen vannak a magyar alkotmányos gondolkodásban. Vajon miért van a történelmi múltnak ilyen jelentős befolyása az alkotmányos gondolkodásra, és e narratíva hogyan nyer teret az alkotmányozások során?

A szigorúan jogi doktrinális kereteken túl a konferencia megvizsgálja a történelmi múlt alkotmányjogi jelenlétének gyökereit és hatásait, eljutva addig a kérdésig, hogy milyen hatással van a történelmi múlt a jelenkor alkotmányos rendszerében az alkotmányos identitás koncepciójának kialakítására.

Időpont: 2021. november 18.

Hodula Máté: Az autonóm járművek hatása a közlekedési büntetőjog fejlődésére

Megjelent A jogi diagnózisok - A COVID–19-világjárvány hatásai a jogrendszerre című könyv Gárdos-Orosz Fruzsina és Lőrincz Viktor Olivér szerkesztésében, a L'Harmattan kiadónál.

A 2020-as esztendőt a koronavírus okozta COVID-19 betegség határozta meg szerte a világban. Amíg nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás vagy gyógyszer, addig elsődlegesen a jogi szabályozás teremti meg a védekezés alapjait. Ezek a szabályok pedig, bár ideiglenesek, jelentős mértékben változtatnak a jogrendszer működésén és a szabályok tartalmán. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a járvány kezdete óta vizsgálja az ezzel összefüggő kérdéseket hazánkban és nemzetközi összehasonlításban. A kötet tanulmányai részletesen elemzik a járvány hatására bevezetett, vagy a járvány előtt is létező, de a speciális helyzetre alkalmazott nemzetközi jogi, EU-jogi, alkotmányjogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi normákat, a különleges jogrendtől és az államfelelősségtől a légijogon, a nemzetközi kereskedelmen és a szervezett bűnözésen át a kisebbségvédelemig, gyűlölet-bűncselekményekig és az önkormányzati szabályokig. Módszertani pluralizmusra alapozva jogágakon átívelő látképet adunk az olvasó kezébe a járványügyhöz kötődő szabályozás állásáról, valamint jogszabálymutatóval igyekszünk segíteni a szakmabeliek és a szélesebb közönség tájékozódását ebben a folyamatosan változó rendszerben.

Research Seminar on Mónika Papp's paper: "European State aid rules in pandemic times. Distortion of competition between European airlines?"

Due to the outbreak of the pandemic, its immediate and profound impact on mobility and air passenger transport, airlines have been stranded very quickly, and the Member States granted aid to air carriers subject to specific eligibility criteria. The Commission has reacted swiftly to the challenges posed by the epidemic and adopted its Temporary Framework under which vast amounts could be disbursed to market operators. The most controversial eligibility condition set by the Member States is holding a national licence. This paper’s driving questions are, first, to explore the conditions under which the Member States can grant large amounts of State aid to airlines, and second, whether the requirement to hold a national licence is compatible with EU law. The present paper seeks to improve our understanding of EU law’s capacity to tackle distortions of competition.

Discussant: Francesco De Cecco

10. 00. – 10. 20. Szente Zoltán (TK JTI – NKE ÁNTK): A magyar történeti alkotmány mint alkotmánytípus
10. 20. – 10. 40. Könczöl Miklós (TK JTI – PPKE JÁK): A történeti alkotmány és az Alaptörvény értelmezési szabályai
10. 40. – 11. 00. Halász Iván (TK JTI – NKE ÁNTK): A cseh szentvenceli korona jogállása 1918 után
11. 00. – 11. 40. Hozzászólások, szünet
11. 40. – 12. 00. Szentgáli-Tóth Boldizsár (TK JTI – ELTE ÁJK) – Gera Anna (ELTE ÁJK): Az Országgyűlés lehetőségei a jogértelmezés történeti módszere szerepének erősítésére
12. 00. – 12. 20. Timár Balázs (TK JTI – SZTE ÁJTK – PTE BTK IDI): Törvényerejű szokások – kompromisszumok az 1869. évi IV. tc. mint a kiegyezés utáni harmadik sarkalatos törvény vitája során
12. 20. – 12. 40. Schweitzer Gábor (TK JTI – NKE ÁNTK): „Magyarországon az alkotmánynak ezeréves hagyománya van.” A történeti alkotmány és az Alaptörvény parlamenti vitája
12. 40. – 13. 00. Hozzászólások, zárszó

Kérjük, részvételi szándékát jelezze az alábbi űrlap kitöltésével: https://forms.gle/PFe9iRf9gLqwrna38
A jelentkezőknek e-mailben küldjük el a belépéshez szükséges információkat a konferencia előtti napokban.

Szervezők: Hajdu Gábor, tudományos segédmunkatárs, SZTE & ELKH TK Prof. Nagy Csongor István, SZTE & ELKH TK

Ez a workshop a Bizottság által támogatott 800789 — CEPIL — JUST-AG-2017/JUST-JCOO-AG-2017 projekt részeként kerül megrendezésre.

Az európai integrációjának előrehaladtával együtt megnőt a tagállamok határain átnyúló üzleti tranzakciók és migráció intenzitása. Egyértelművé vált, hogy szükség van egy, a határon átnyúló ügyeket keret jelleggel szabályozó, hatékony és kiszámítható európai nemzetközi magánjogi keretrendszerre. Ennek kialakítása, az Amszterdami Szerződéssel létrehozott uniós hatásköröknek köszönhetően, az elmúlt két évtizedben új lendületet kapott és napjainkra a nemzetközi magánjog „európaizálódott”, a jelentős kérdések nagyjából 70%-a az európai szabályozás körébe került. Ezzel az EU-s nemzetközi magánjog nagyrészt átvette a nemzeti szabályozás helyét. A rendszer hatékonyságának és kiszámíthatóságának biztosításához az egységes szabályozás azonban önmagában nem elegendő, ahhoz egységes értelmezés és jogalkalmazás is szükséges.

A CEPIL ennek az egységes európai joganyagnak a gyakorlati alkalmazását vizsgálja Közép-Európában annak megállapítása érdekében, hogy teljesül-e az egységesség követelménye, érvényesül-e a felek hatékony jogorvoslathoz való joga, polgári jogviták területén milyen többletakadályokkal szembesülnek a közös piacon a szabad mozgás jogával élők és mennyiben tud hozzájárulni az EU-s nemzetközi magánjog ezeknek az akadályoknak a csökkentéséhez, valamint megfelelőek-e a jelenlegi jogi és intézményes keretek. A workshop célja a kutatás magyar joggyakorlattal kapcsolatos eredményeinek és a magyar nemzeti jelentés következtetéseinek prezentálása és megvitatása. A kutatási projekt eredményei, ideértve az egyes nemzeti jelentéseket (cseh, észt, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, román, szlovák), a Kluwer Law International gondozásában jelennek meg „Cross-border litigation in Central-Europe: EU private international law before national courts” címmel.

Levezető elnök: Bán Dániel, tanszékvezető egyetemi docens, BCE & ügyvéd, Perényi és Bán Ügyvédi Iroda

Előadások: CEPIL: projektbemutató
Dr. Hajdu Gábor, tudományos segédmunkatárs, SZTE & ELKH TK

Határon átnyúló jogviták: centralizált jogalkotás, decentralizált jogalkalmazás
Prof. Nagy Csongor István, tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE & tudományos tanácsadó, ELKH TK

EU-s nemzetközi magánjogi kérdések a magyar bírósági gyakorlatban
Csöndes Mónika, egyetemi adjunktus, BCE

Kártérítési ügyek nemzetközi magánjogi kérdései a magyar bírói gyakorlatban
Gombos Katalin, tanszékvezető egyetemi docens, NKE & bíró, Kúria

Az eseményre regisztrálni az alábbi linken lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeleeEoNmj2WTp61y3ZdJqZ1ziR0kcD8vBA5QnkYj4uHiVCmg/viewform
Az online részvételhez szükséges technikai információkat a résztvevőknek email küldjük meg.

9.00–9.10: Megnyitó – Gárdos-Orosz Fruzsina intézetigazgató (TK JTI), egyetemi docens (ELTE ÁJK)

9.10–10.10 Első panel: A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának általános dilemmái
Moderátor: Chronowski Nóra tudományos főmunkatárs (TK JTI), tanszékvezető egyetemi tanár (NKE RTK)
Karácsony Gergely oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, egyetemi docens (SZE ÁJK) Az emberi kontroll illúziója, avagy miért kell korlátokat szabnunk a mesterséges intelligenciába vetett bizalmunknak?
Klein Tamás tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens (KRE ÁJK) A robotok, vagy az emberek joga? A mesterséges intelligencia emberközpontú szabályozásának kiindulópontjai
Chronowski Nóra tudományos főmunkatárs (TK JTI), tanszékvezető egyetemi tanár (NKE RTK)
Kálmán Kinga gyakornok (TK JTI), joghallgató (ELTE ÁJK)
Szentgáli-Tóth Boldizsár tudományos munkatárs (TK JTI, ELTE ÁJK)
A mesterséges intelligenciába vetett bizalom, az alapjogi jogképesség és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései
10.10–10.20: További vita

10.20–10.40: Kávészünet

10.40–12.00 Második panel: A mesterséges intelligencia szabályozása a különböző jogágak dogmatikájában
Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár tudományos munkatárs (TK JTI, ELTE ÁJK)
Hohman Balázs egyetemi tanársegéd (PTE ÁJK) Közigazgatási felelősségi szabályok: mennyiben struktúrálná át a jelenlegi rendszert, ha a közigazgatási döntéseket algoritmusok hoznák meg?
Rácz Ildikó tudományos segédmunkatárs (KRE ÁJK) A mesterséges intelligencia a munkajogban
Ambrus István tudományos munkatárs (TK JTI), egyetemi docens (ELTE ÁJK)
Mezei Kitti tudományos munkatárs (TK JTI), egyetemi adjunktus (BME GTK) A büntetőjogi dogmatika újragondolása a mesterséges intelligencia tükrében
Kecskés Gábor tudományos munkatárs (TK JTI), tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, egyetemi docens (SZE ÁJK) A mesterséges intelligencia a nemzetközi közjogban

12.00–12.10: További vita

12.10–12.20: Zárszó – Chronowski Nóra tudományos főmunkatárs (TK JTI), tanszékvezető egyetemi tanár (NKE RTK)

A konferencián minden érdeklődőt örömmel látunk, a rendezvényre regisztrálni az alábbi linken lehet: https://forms.gle/EfYwhKNJTAjGo2dC7

10.00 Conference Opening, Awards Ceremony

PANEL 1. HISTORY OF NATURAL LAW THINKING (CHAIR: JÁNOS FRIVALDSZKY)
10.15 Andrea Padovani: L'insegnamento del diritto a Bologna da Irnerio all'età di Dante. Lelinee fondamentali dell'esegesi
10.40 Szilárd Tattay: Taming the Leviathan? Natural Law and Sovereignty in Jean Bodin
11.05 János Erdődy: SC Claudianum and levitas animi – A "Gender Issue"?
11.30 Dominic Whitehouse: The Influence of Petrus Iohannis Olivi (1248­98) upon the Formulation of a Radically Voluntarist Conception of Natural Law
11.55 Ákos Tussay: Archytas of Tarentum on the Nomos­physis Antithesis

12.20 Lunch Break

12.50 András Koltay: Christianity and Human Rights : Book Launch

PANEL 2. NATURAL LAW AND NATURAL JUSTICE (CHAIR: ZOLTÁN TURGONYI)
13.00 Tommaso Scandroglio: Legge ingiusta e male minore. Il voto a favore di una legge ingiustaper limitare i danni
13.25 Péter Lautner: Aristotle and Natural Justice
13.50 Mátyás Szalay: The Drama of Hunting
14.15 Nadja El Beheiri: Social Acts according to Adolf Reinach and the Roman Law of Procedure
14.40 Closing Remarks

Az Acta Juridica Hungarica / Hungarian Journal of Legal Studies további 50 helyet lépett előre a Scimago folyóirat-rangsorában. A lap szerkesztőségének nevében köszönjük minden olvasónak és szerzőnek!
 

Rendez-vous juridique international, cet évènement réunit chaque année de nombreux étudiants et professionnels du droit de tous horizons. En 2021, l’Université d’été revient en format 100% digital, du 29 juin au 29 juillet, pour tenir compte des restrictions de voyage liées à la crise sanitaire. Notre ambition reste bien la même : offrir à tous les participants un ensemble de connaissances sur le droit continental ainsi que sur son évolution et son influence sur les modèles juridiques et économiques dans le monde.

La richesse de notre Université d’Eté réside dans la qualité de l’enseignement, issu de la très prestigieuse Université Paris 2 Panthéon-Assas de renommée internationale, ainsi que dans la diversité des cultures juridiques représentées. Nous sommes particulièrement attachés à la dimension internationale de cet évènement, tant du point de vue des participants que de la mise en valeur des différentes cultures juridiques, qui donnent ainsi lieu à des moments privilégiés de rencontres et de débats.